Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

Az eddig tárgyalt terra sigilláta tárgyakhoz hasonlóan sugarasan körbe futó tűzdelés van a 6. számú tál alján is. Formája viszont helyi kelta jellegű, kívül fényes fekete bevonattal. Már a Gellérthegy-tabáni anyagban található ilyen forma, Adonyban pedig a markomann háborúkig használt telep anyagában fordul elő.

70 Pó-vidéki sigilláta formára (Drag. 24/25) vezethető vissza a 9. számú gyűrűs tál. Szürke, fekete vagy piros festett típusai léteznek. Aquincumban a katonai raktár melletti műhely gyártotta őket, Vespasianustól az Antoninus-korig. A legtöbb Traianus-—Hadrianus-korból való. Brigetióban a Gerhát-fazekastelep Hadrianustól a III. század elejéig gyártotta. A Fejér megyei tumulusok ún. pátkai tálformája nagyobb, erősebb kelta hatást mutat.

77 Pátyon csak a markomannháboruk folyamán leégett „c" objektum anyagában volt két db gyűrűs tál. Egyik leggyakoribb sigilláta utánzat Pannoniában a Drag. 37. forma. Ez a mély tál anyagunkban fényes, szürkésfekete vagy barna, ill. piros festett változatban egyaránt előfordul. Díszítése is különböző lehet. Az apró sűrű tűzdeiéstől kezdve (10. és 14. számú), a mély rombusz alakú tűzdelésig (12. szám). A pecsételt díszű szürke kerámiának is ez a leggyakoribb formája anyagunkban.

78 Piros színű pecsételt kerámiánk is van pl. a 13. számú edényen a tojássor helyén pecsételt fenyőminta látható. Egy ugyanilyen darab került elő Aquincumból, a papföldi laconium szemétgödréből. A III. század elején készült, mikor a mintakincs már egyszerűsödött.

79 Pecsételt fenyőmintát szürke anyagú kerámián is találunk, ezek korábbiak, pl. Százhalombattán.

80 A Drag. 37. forma tűzdelt díszű utánzása az egész II. század folyamán tartott Pannoniában, sőt a III. század első felében is gyártottak ilyeneket.

81 Vékony falú, kívül fekete fényes bevonattal ellátott a 7. számú töredékünk. Ez egy egyenesen álló peremű, hengeres vagy alul kónikusan megtörő pohárformához tartozhatott. Magdalensbergben az I. sz. elején találunk ilyeneket.

82 Pátyon a legkorábbi objektumból került elő. Drag. 42. formát utánoz a 15. számú füles edényünk. Az eredeti sigilláta forma talpgyűrűje magasabb. Két darabunk van belőle. Az egyik fényes barnásvörös bevonattal, a másik sötétbarna festéssel.

83 Ilyen formát csak néhány évtizedig gyártottak Pannoniában, pl. Brigetióban a II. század első felében és Aquincumban a katonai depó melletti műhely.

84 3. Festett kerámia. XXI. t. Mind a pátyi, mind a herceghalmi telepeken gyakori az ún. festett sávos kerámia. 3., 5. számú töredékeink díszítése emlékeztet leginkább a kelta edényeken alkalmazott festési módra. Az edény felületét először fehér bevonattal látták el és erre vízszintes piros sávokat festettek. Aquincum környékén ez a technika folyamatosan tovább élt az I—

II. században is.

85 Dél- és Nyugat-Pannoniában legkorábban a Flavius-kortól kezdve tűnik fel a sávos festett kerámia. Kelet-Pannoniában virágkora a II. század közepétől a III. század elejéig tart. Központja Brigetio.

80 Ezen belül korábbiak a csak festett sávval, ill. tűzdeléssel díszített edények. A sávos díszítés lehet az edény peremén (5., 7., 8. sz.), vállán több keskeny sávban (5., 3.), vagy a hasán összefüggő szélesebb sávban (6. sz.). Egyik leggyakoribb forma a vízszintes peremű fazék (2. sz.). Késő La-Tène edényekre emlékeztető forma, vízszintes pereme bordázott vagy sima. A vállukon egy zónában fogasdíszes darabok a II. sz. második felére tehetők, ha alatta 206