Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

hullámvonal van, a III. században is előfordul. A miénken fogaskarcolás látszik, alatta bemélyített vízszintes, nyers színű vonal. Ez alatt lehet, hogy hullámvonal volt. Formáját tekintve fül nélküli váza alakú edény lehet a 8. sz. peremtöredék, kora, II. század második fele. Bő szájú kancsó a 6—7. számú töredék, használati ideje Hadrianustól a III. sz. elejéig.

87 Legkésőbbi az 1. számú edény (II. sz. vége, III. sz. eleje). Vállán és hasán barnásvörös festett felület. Nyersen hagyott, egymást keresztező hullámvonalak, vízszintes vonalak, ill. tűzdelt sávok díszítik. Felső része hiányzik, formája biztosan nem állapítható meg.

88 Egy másik, hasonló díszítésű kicsi darabon bekarcolt számok láthatók, ami esetleg az edény űrtartalmát jelölhette.

883 A fogaskarcolt díszítés önállóan, festés nélkül is előfordul pl. nyers színű korsókon az I. sz. végétől a III. sz. elejéig. Több ilyen formához nem köthető töredékünk van.

89 Pl. Herceghalom 37-—39. lelőhelyéről került elő egy téglaszínű edény több töredéke nagyon mély és sűrű tűzdeléssel díszítve. Hasonló díszítésű edényt ismerünk pl. Brigetióból Antoninus Pius-éremmel datálva, és néhány töredéket Aquincumból.

90 A márványozott festésű kerámiából sincs ép edényünk, vagy biztosan formához köthető töredékünk. Néhány kisebb darabot találtunk csak. Ez a díszítési mód Pannoniában már az I. század végén feltűnik s az Antoninus-korig általános. Aquincumban a Schütz-múhely még a III. század elején is gyártott ilyet. A korábbiak finomabb ecsetelésűek, a későbbiek elnagyoltabban készülnek.

91 A 9. sz. töredékünk egy szögletes profilú tálhoz tartozott, amilyet pl. Brigetióban gyártott a Gerhát fazekasműhely.

91a A 7. számú edényünkhöz hasonló forma a Gellérthegy-tabáni telepen is előfordul. Tovább él a kora császárkori kerámiában is tűzdelt díszítéssel.

92 A miénket összefüggő narancspiros festés borítja, másodlagosan égett. A kora császárkori festett kerámiában szórványosan feltűnik a mintás és figurális festésű kerámia is. A mi anyagunkban három ilyen töredék van (10—• 12. sz.). Indadísz, ill. szőlőlevél szerepel rajtuk. A 10. és 12. számú töredék anyaga téglaszínű, sötétvörös festett, rajta kékesfekete mintás festéssel. A 11. számú edény anyaga nyers színű, rajta sárgásfehér alapbevonat, majd piros mintás festés. Sajnos az edényformák ilyen kis töredékekből nem állapíthatók meg, az utóbbi füles edény lehetett (széles szalagfül indítás). A spirális indadíszek a legtöbb figurálisán festett edényen szerepelnek. A három részre osztott díszítés (kezdősor, képmező, zárósor) kezdősora mindig geometrikus dísz vagy inda, de a képmezőben is előfordul. A díszítő motívumok tartalma kora vaskori gyökerekre vezethető vissza, a forma és kivitelezés pedig késő kelta. Aquincumban egy műhely tételezhető fel, ahol az I—

II. században gyártották ezt a kerámiát.

93 A legújabb eredmények szerint még a IV. századi síroknak is kedvelt melléklete ez a mintásán festett kerámia, csak a motívumok egyszerűsödnek. A késő római besimított kerámiában hasonló motívumok tűnnek fel.

94 A 13. számú töredékünkön ún. planta pedis dísz látható. Ez a díszítés északitáliai import terra sigillata edényeken tűnik fel, eredetileg a tál belsejében, a fazekas nevével együtt. Használata Pannoniában a szürke vagy vörös festett sigillata utánzatokon a II. századig tovább él, csak a későbbi darabokon a név helyett a szandál szíj ázását ábrázolják. A mi töredékünkhöz hasonlóan, nem sigillata utánzaton, hanem festett kancsó oldalán fordul elő a planta pedis pl. a Gellérthegy-tabáni telepen, ill. a Királyfürdőnél egy tál belsejében egész sor szandálkötős lábbélyegző található.

95 207