Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)
a lelőhely északi szélén, egy kb. 250 m 2 nagyságú területet tárt fel. A topográfia által feltételezett villa központi épületét nem találtuk meg. Ebbe a sávba kőépület nem esett bele, csak egy gödörház és egy ezt átvágó árokrendszer. Felette omladékos kőfalrészletek voltak. A gödörhó,z (= ,,a" objektum), a domboldal Ny-i, patak felé eső lejtőjén található. 5X6 méteres, majdnem szabályos kör alakú építmény, nyugati felén kiugrással, itt volt a bejárat. Keleti sarkát nem sikerült feltárni, de biztos, hogy itt már a széle következett, mert mélysége a metszet szerint csak 80 cm volt az ÉK-i sarokban. Középen a gödör mélysége 200 cm, a bejárati résznél 165 cm. Itt, az ÉNy-i sarkában, agyagba vágott lépcsők vezettek le a gödör aljáig. A déli sarkokban két-két padka volt. Az objektum északi végében a tanúfalat nem bontottuk el. így a padkáról nem tudunk biztosat mondani. Cölöplyukat csak a bejárati résznél sikerült megfigyelni. Ezek 7—10 cm átmérőjű, 10—20 cm mély lyukak. Bejárat feletti védőtetőt tarthattak. A gödör tetőzete a felszínre, vagy még egy felmenő paticsfalra támaszkodott. Az objektum jelentkezési szintje —70 cm, vagyis nem közvetlenül a szántott humusz alatt. Alja döngölt agyag, felette főleg a lépcsőknél szürkésfekete tapasztás. Déli felében, középen, egy félig a gödör falába vájt kemence volt. Alját nagy tárolóedény töredékeivel bélelték ki (XXV. t. 2.). A kemence tojásalakú volt. 150 cm-nél jelentkező foltja félköríves, szélén égett faszenes, paticsos sávval. 120X70—30 cm. Még két helyen figyeltünk meg a gödörben paticsos, égett faszenes foltot. Szemben az É-i fal közepén és a DNy-i sarokban. Ezek kisebb tűzhelyek lehettek. Égett sávok a metszetben máshol is látszanak, ez beomlott tetőszerkezet maradványa is lehet. A metszetben összefüggő sárga agyagos sávot találunk legfelül, ami helyenként égett paticsos sávba megy át. Ez kb. —100 cm-nél vonul végig az objektumon. Beomlott felmenő fal, ill. tetőszerkezet maradványa lehet. A gödörház valószínűleg leégett, anyagában elég sok a másodlagosan égett kerámia. Betöltése egységes, a gödör aljáról és tetejéről is vannak összeillő darabok. Rendeltetését tekintve lakóház volt, erre utalnak a kemence- és tűzhelynyomok is. Hasonló, félig a ház falába mélyített, aljukon cseréptöredékekkel tapasztott kemencék mind a római, mind később az Árpád-kori házakra jellemzőek. Mellette kisebb tűzhelyek is szokásosak. 13 A gödörház felett egy ÉK—DNy irányú árokrendszer megy át („b" obj.). Beásásának nyoma a metszetben s a felülnézetben is látszott. Jelentkezési szint a szántott humusz alatt (kiv. 2. és 7. szelv.). Szélessége felül 100—130 cm, alul 30—60 cm.. Lefelé szűkül, fala lejtős, helyenként kettős árok lesz belőle. Ilyenkor a 2. ásónyom után egy 170—250 cm széles sáv jelentkezik, ami két, padkával elválasztott részre bomlik. Az egyik mélyebb 95—100 cm. Betöltése köves, kicsit paticsos, lelet kevés volt benne (V. t. 4.). Az árok rendeltetése bizonytalan. A hasonló ferde falú, kettős árkokat vízelvezető árkoknak szokták tartani. 1 ' 1 A mi árkunk keresztülvágja ÉK—DNy irányban a telepet (végét egyik oldalon sem sikerült megállapítani), de nem a patak felé tart, inkább párhuzamos vele. Északi részén kisebb objektumok is nyílnak belőle, cölöplyukakkal (pl. II. árok, 1. szelv.). A település belső tagolására is szolgálhattak ilyen árkok. 15 Az árok felett a 2. szelvényben egy nagyon omladékos kősort figyelhettünk meg (a vége átnyúlik a IV. árokba is). К—Ny irányú, a 8. szelvényben nem volt folytatása, a tanúfal alatt elfordulhatott. A 2. szelv. keleti metszet188
