Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ottományi Katalin–Galber Dénes: Római telepek Hereghalom és Páty határában. (A pátyi terra sigillata)

padkával elválasztott „helyiség" nyílt. Ezek az V. árokban is folytatódtak, lezárását Ë felé nem sikerült megállapítani. A hosszú árok szél. alul 70, felül 100 cm, mélysége 110—120 cm. Felső részén kő- és agyagtégla-maradványok. Lehet, hogy valami hosszú épület falának árka volt, a felmenő fal agyagból, néha kővel. Még 7 m hosszan követtük kelet felé, itt a 26. szelvényben is nyílt belőle egy helyiség (V. t. 3.). Lezárni egyik oldalon sem sikerült. Déli oldalán egy kettős árokrendszer került elő. (A kettő viszonyát nem volt időnk megállapítani.) Irány É—D, mélysége változó. Az egyik kb. 120, a másik 100 cm. Oldalfalai lejtősen befelé szűkülnek (V. t. 2.). Foltjuk már a szántott humusz alatt 40—50 cm mélyen jelentkezett, betöltésük tömör köves barna, agyagtömbökkel. D-i végén (a VIII. árokban), ívesen kelet felé kanyarodik. Tőle keletre még több földbe mélyített objektum lehetett, a VIII. árok metszetében elég sok, különböző mélységű folt látszott. Mivel az árok csak 1 m széles volt, annyit állapíthatunk meg csak, hogy a település a domb, patak felőli lejtőjén is folytatódott, bár itt több kőépület már nem volt. (A VI. árok kőfalai egysorosak és folytatásuk sincs.) A domboldal alsó felében megtaláltuk még egy földbe mélyített gödörház nyomait, melynek szélén ugyancsak kövek voltak. Ez egy kb. háromsoros, 25— 40 cm széles, omladékos, ívben kanyarodó „fal", mely egy építménynek csak az ÉK-i fele volt (metszetben látszik a folytatás).

Ga Ugyanitt a domboldal alján előkerült egy kőből épített kemence is. Patkó alakú, szája ÉK felé nyílik. Szélein, a szájnyílás mellett nagy, faragott kváderkövek, boltozatának többi része kisebb kövekből volt. A falomladék alatt faszenes, paticsos réteg (VI. t. 2—2a.). Tőle délre kb. 7 méterre volt egy kiszedett fal helye, egyéb építmény nem volt körülötte. Hasonló formájú kemencét a római kor végéről ismerünk pl. Tácról.

7 A telep főépületéhez hasonló, téglalap alakú, kétosztatú épületet, több pannóniai villából ismerünk.

8 A miénkhez arányaiban leginkább a Donnerskirchen III. épülete hasonlít (belső osztás ugyanúgy az egynegyedénél). Rendeltetése horreum vagy szentély. A többi ilyen formájú épület lehet lakóház, majorsági dolgozók lakhelye, vagy gazdasági építmény. Rendeltetése tehát bizonytalan, annál is inkább, mivel ezek az épületek egy nagyobb villa kerítésfallal körülvett udvarában álltak. A miénk viszont egyetlen kőépület volt ezen a domboldalon, gazdasági objektumokkal körülvéve. Lakóház lehetett. Thomas szerint alaprajzilag az útállomáshoz is közel áll ez a forma, de ez a mi esetünkben nem valószínű.

9 Temetőt nem találtunk ezen a domboldalon, pedig 1973-ban állítólag római sírkőtöredéket láttak itt.

10 Az útépítés során előkerült egy ép edlfny másodlagos égési nyomokkal (XXL t. 9.). Ez a munkások bejelentése szerint hamus foltból jött elő. Sajnos a helyét már lebetonozták, mire megkaptuk a leletet. A domboldal aljában, közvetlenül a Zsámbékra vezető út szélén volt. Esetleg hamvasztásos temetkezésre utal.

11 39. lelőhely A Békás patak keleti partján, a Kozáromi domb ÉNy-i végének tetején, az 1975-ben végzett terepbejárás során szépen faragott építőköveket, tegulákat, imbrexeket figyeltek meg, III—

IV. századi kísérőleletekkel. A lelőhelyet egy mélyút vágja át, melynek oldalfalában méhkas alakú gödrök látszottak.

12 Az 1982 áprilisában végzett leletmentő ásatás, az építendő út tengelyében, 187