Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Összesített irodalom

BODO S., 1981. Iga és járom. Ethn. 298—306. BÖKÖNYI, S., 1958. Zur Geschichte der Haustiere und der Fauna der archaelogischen Urzeit in Ungarn. Zeitschrift für Tierzucht, 239—249. 1969. Untersuchung des Tierknochenmaterials der Siedlung Gellérthegy-Tabán. Archung. 238—241. 1974. History of domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest. 1981. Mende-Leányvár Árpád-kori — 13. századi — állatmaradványai. Arc. Ért. 251—256. BONA I., 1939. A Tápióvidék földrajza. Budapest. BONA I., 1973. VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. FAH Budapest. 1974. A középkor hajnala. A gepidák és longobárdok a Kárpát-medencében. (Hereditas) Budapest. 1975. Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südostlichen Beziehungen. Archung, Budapest. BOTTYÁN Á., 1955. Szkíták a magyar Alföldön. Rég. Füz. 1. BOROVSZKY S. (szerk.), 1910. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye, I—II. Budapest. BORSAI I., 1968. Summásdalok. (In: Parasztdaltól a munkásdalig.) Budapest. 1978. A Palóc „menyasszonyfektető" dallamának nyugati és keleti kapcsolatai. (In: Zenetudományi dolgozatok.) Budapest, 159—165. BORZSÁK E., 1936. A régi istállók élete és a jószág takarmányozása Pest megye északi felében. NÉ 41—61. 1941. A régi tűzhely, ételek, étkezés (Gomba, Monor. Pest m.) NÉ 209—230. BÖRZSÖNY Néprajza, 1977. (Szerk. Ikvai N.) SC 5. Szentendre. BOTKA J., 1977. Egy tiszazugi falu, Csépa története. Levéltári Füzetek 3. Szolnok. BUDAPEST Lexikon, 1973. (cseléd 219—220.; cselédkorzó 220.) Budapest. BULLA ТТ., 1962. Magyarország természeti földrajza. Budapest. BÜZA J., 1984. Áruforgalmi adatok a török uralom alatti terület gabonatermesztéséről (Nagykőrös 1626—1682). Kézirat. BURGYÁN M., 1972. Magyarországi szív alakú sírjelek. Ethn. 330—344. CSALLÁNY, D. 1956. Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest. CSALOG J., 1955. A tiszai műveltség viszonya a szomszédos újkőkori műveltségekhez. Folia Arch. 23—44. 1965. A legújabb kökénydombi fonatlenyomat tanulságai. (A Móra Ferenc Múzeurrf Evkönyve, 1964—65.) 17—43. CSÁNKI D., 1890. Magyarország történeti földrajza. Budapest. CSILLÉRI K., 1951. Az ácsolt láda. MTA II. o. Közi. 1/2. 231—284. 1952. Vázlatok Tiszaigar népi lakáskultúrájából. Ethn. 83—111. 1970. „ösi hagyaték" — „felülről érkezett szálladék". (A szék történetének kezdetei.) Ethn. 453—466. 1970. A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény gyarapodása. NÉ 107—117. 1972. A magyar nép bútorai. (Magyar Népművészet, 4.) Budapest. 1975. Mezőkövesdi bútorok. (In: Sárközi Z.—Sándor I. szerk. Mezőkövesd város monográfiája.) Mezőkövesd, 589—605. 1977. Kalocsa és vidéke népművészete. (In: Varga M. szerk., Népművészeti Akadémia II.) Budapest, 81—102. 1977. A népművészet változása a 19. században és a 20. század elején. Ethn. 14—30. 1977. Emberábrázolás. (In: Néprajzi Lexikon, I.) Budapest, 677—682. 1979. Gömöri ácsolt láda; Felföldi bútor. (In: Néprajzi Lexikon II.) Budapest, 310—11.; 126—127. 1980. Komáromi bútor. (In: Néprajzi Lexikon III.) Budapest, 245—46. 1981. Pad; Pingálás. (In: Néprajzi Lexikon IV.) Budapest, 148—150.; 244—247. 1982. A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest. 1982. Virágtő. (In: Néprajzi Lexikon V.) Budapest, 567—571. 1983. Folklorizmus, historizmus és továbbélés egy Kalocsa környéki falu népművészetében. Ethn. 353—832. 1983. A vásárhelyi bútor. (In: Dömötör J.—Tárkány Szűcs E. szerk., Kiss Lajos Emlékkönyv.) Hódmezővásárhely. CSISZÁR A., 1972. A halál oka: kelevény. (In: Józsa András Múzeum Évkönyve). Nyíregyháza. DANKA B.-né, 1969. Emlékezések. CKMA 627/69. 1017