Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Összesített irodalom

DANYI D.—DÁVID Z., 1960. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Budapest. DANYI D., 1977. Háztartás és család nagysága és struktúrája az iparosodás előtti Magyarországon. (In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 3.) Budapest, 5—104. DÄM L., 1968. A lakóház tüzelőberendezése a Nagy-Sárréten. MéH X Debrecen, 247— 262. 1975. A Nagy-Sárrét népi építészete. MéH XVII. Debrecen. 1982. Lakóházak a Nyírségben. (SFetE 6.) Debrecen. 1982/a. Az alföldi lakóház történeti fejlődésének vázlata. (In: Balassa I.—Űjváry Z. szerk., Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére.) Debrecen, 101— 107. DAVID G., 1982. A simontornyai szandzsák a XVI. században. Budapest. DIENES I., 1972. A honfoglaló magyarok. (Heriditas) Budapest. DINNYÉS I., 1973. Blaskovich Múzeum régészeti gyűjteménye. SC 2. 37—54. 1980. Bronzkori sírok Tápióbicskéről. SC 9. 39—55. 1980/a. II—III. századi szarmata sírok Tápiószelén. SC 9. 187—233. 1982. A táj a honfoglalás koráig. (In: Ikvai N. szerk., Cegléd története.) SC 11. 45—64. DIÓSZEGI V., 1967. A pogány magyarok hitvilága. Budapest. 1968. Néphit. (In: Bakó F. szerk., Módszerek és feladatok. — Palóc tanácskozás Egerben. Palóc kutatás. Módszertani Közlemények I.) Eger. DÓKA K., 1977. Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550—1848). (In: Ikvai N. szerk., Börzsöny néprajza.) SC 5. DOMANOVSZKY Gy., 1942. Magyar parasztbútor. Budapest. 1964. Népi bútorok. Budapest. 1981. A magyar nép díszítőművészete I—

II. Budapest. DÖMÖTÖR T., 1983. Népszokások költészete. Budapest. 1960. A színjátszás funkciója falun. Budapest. DUDÁS I., 1952. Egy falu élete (Újszilvás). EA 4852. 1954. Újszilvás a fejlődés útján. EA 9500. EBNER S., 1927. Kaminkéményes konyhák, Bugyi, Sári, Dabas és Gyón Pest megyei községekben. NÉ 155—160. ECSEDI I., 1934. A debreceni és a tiszántúli ember táplálkozása. (In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1933.) Debrecen. ENYEDI Gy., 1980. Falvaink sorsa. Budapest. ERDEI F., 1971. Város és vidéke. Budapest. é. n. Magyar paraszttársadalom. (Magyarságismeret V.) Budapest. ERDÉLYI Z., 1970. Népi építészeti gyűjtés Kókán. EA 11 228. ERDÉLYI Zs., Hegyet hágék, lőtőt lépek. Budapest. ÉRI I., 1958. Cegléd és Nyársapát határvillongásai. CF 4. Cegléd. FARAGÓ В., 1975. Tápiógyörgye község története. Kézirat (293). FARKAS G., 1910. A házi cselédekről. Huszadik Század 1. 146—147. FECSKE S., 1937. A Tápió-vidék földrajza. (Doktori értekezés, kézirat, Tápióbicske Műv. ház gyűjteménye) Szeged. FEGYÓ J., 1966. Gelej az 1889. és 1910. évi kataszteri felmérések tükrében. Agrt. Szle. I. 46—71. FERENCZI I.—ÜJVÁRY Z., 1962. Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. MéH IV. Debrecen. 1966. Népi dramatikus játékok alkalmai és típusai az Alföldön. MéH VIII. Debrecen, 181—195. FÉL E., 1937. A turai viselet 1860—1937-ig. NÉ 84—105. 1937. Adatok Dunapataj néprajzához. NÉ 350—366. FÉL E.—HOFER T., 1961. A parasztember szerszámai. Beszámoló az átányi monografikus eszközvizsgálatról. Ethn. 487—535. 1964. A monografikus tárgygyűjtés. Az átányi példa. NÉ 5—90. 1974. Geräte der Átányer Bauern. Budapest. FÉL E.—HOFER Т.—К. CSILLÉRY К., 1980. Népművészet. (In: Néprajzi Lexikon III.) Budapest, 742—9. FELHŐ I., 1957. A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek. (In: Kovacsics J. szerk., A történeti statisztika forrásai.) Budapest. FÉNYES E., 1836—1840. Magyar Országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest. 1018