Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)
Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai
28. sz. táblázat A MUNKAERŐ SZÁRMAZÁSI HELYE Budapestről jött vissza 16 fő 30,7% Nagykátáról jött vissza 8 fő 15,4% Htb. volt 17 fő 32,7% I Első munkahelyen dolgozók 5 fő 32,7% I Helyi munkahelyről jött 6 fő 11,6% összesen : 52 fő 100,0% bői kerti ülőgarnitúrákhoz bútorkereteket, vázakat készítenek elsősorban tőkés exportra. Termékeiket Angliában, Franciaországban, Svédországban és Görögországban értékesítik. Az öntödében 17 fő dolgozik és ezen felül még 27 főt bedolgozóként foglalkoztatnak. (Az utóbbiakból 10 fő első munkahelyén dolgozik.) Az élelmiszeripart Pándon a legrégibb ipari üzem, a két világháború között létesített malom képviseli. Nyaranta, aratás idején több környékbeli mezőgazdasági nagyüzem ide szállítja búzájának egy részét. Az előállított zsákos árut a sütőipari vállalat és a FŰSZERT kereskedelmi vállalat veszi át. A malom gépi berendezése elavult. Jelenleg 16 fő dolgozik a malomban. A havi keresetek 2300 Ft-tól 4500 Ft-ig változnak a beosztástól függően. 1974-ben Pándon a budapesti Egyesült Ruházati Szövetkezet létesített telepet. Ennek az ipari szövetkezetnek van még telephelye Abonyban és Várpalotán. A létszám jelenleg 50 fő. 29. sz. táblázat A MUNKAERŐ SZÁRMAZÁSI HELYE Budapestről jött vissza 9 fő 18% Nagykátáról jött vissza 3 fő 6% Helyi munkahelye volt 4 fő 8% Első munkahelyén dolgozik 11 fő Я « Htb. volt 23 fő Я « összesen : 50 fő 100% Főleg férfiruházati cikkeket gyártanak. Farmerdzsekiket, jerseyingeket készítenek, amelyekből a Szovjetunióba, az NDK-ba és az NSZK-ba exportálnak. A férfiruha-nagykereskedelmi vállalatnak férfi farmeröltönyöket, bébi felsőruházati cikkeket készítenek. A Budapesti Közlekedési Vállalat részére egyenruhákat, továbbá kéményseprő-egyenruhákat, orvosi körgallérokat és posztózubbonyokat gyártanak. A termelés fejlesztését munkaerőhiány akadályozza. 1960-ban a budapesti Háziipari Szövetkezet gobelinkészítő üzemet telepített Pándra. Jelenleg 25 főt foglalkoztat bedolgozási rendszerben. Munkáik exportra kerülnek és belföldi piacon is nagyon keresettek. Tehát a három faluban a 70-es évek közepén megjelent ruházati ipar munkaerőigényét csak rész993