Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

ben (50% körül) tudták a még nem dolgozókból kielégíteni. Emellett hozzávetőlegesen ugyanilyen arányban az elingázókra és a helyben dolgozókra is támaszkodott, ami által megnövekedett a munkaerő fluktuációja. Ez azt bizonyítja, hogy a termelésbe bevonható munkaerő száma erősen lecsökkent a három településen. Mit jelentett az ipartelepítés a falvak számára? a) Helyben tartotta a munkaképes korba kerülő női munkaerő egy részét. Ezzel hosszú távon némileg javulnak a természetes szaporodás helyi arányai. b) Csökkentette a népesség migrációját és megnövelte a szabadidőt, amivel hatékonyabbá válhat a háztáji gazdálkodás, növekedhet az életszínvonal. 30. sz. táblázat A KISIPAR HELYZETE 1980-BAN Szakmánkénti megoszlás Tsztm Tbicske Pánd 1. kőműves 7 — 3 2. fodrász 2 3 1 3. rádió- és tv-szerelő 1 1 1 4. cipész 1 1 — 5. csőszerelő (víz, gáz) 1 1 — 6. ács 3 1 — 7. parkettás 1 1 1 8. villanyszerelő 1 2 2 9. órás 1 — — 10. asztalos 3 1 2 11. kovács 1 1 — 12. szabó 1 1 — 13. fuvaros 5 7 2 14. koszorúkészítő 3 1 — 15. darálós 1 — — 16. kárpitos 1 — — 17. szikvizes 1 2 1 18. sírköves 1 1 — 19. autóápoló 1 — — 20. géplakatos 1 1 1 21. bérmorzsoló 1 — — 22. bádogos 1 — — 23. szobafestő 3 3 1 24. sportszer javító 1 — — 25. bérfűrészes 6 3 1 26. dísztárgykészítő 1 — — 27. seprűkészítő 1 — — 28. öntő 1 1 — 29. bőrdíszműves — 1 — 30. fehérnemű-készítő — 1 — 31. cukrász — 1 — 32. esztergályos — — 1 Összesen : 52 35 17 994