Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

1. Az első 18 közelebb van a fővároshoz, mint a legnagyobb fogyasztópiachoz, ami óriási, behozhatatlan előny. 2. Az első 18 gazdaságnak sokkal jobbak lehetnek az ipari és egyéb szolgáltatási területeken a fővárosi ipari vállalatokkal és intézményekkel a kooperálási lehetőségei, amelyek az alaptevékenységhez viszonyítva jóval magasabb nyereségszintet biztosítanak. 3. Az első 18 termelőszövetkezet környezetében magasabb színvonalú az infrastrukturális ellátottság. „A magas színvonalú mezőgazdaság, magas színvonalú infrastruktúrát feltételez"

28 (Enyedi György). 4. Minőségileg jobb lehet az első 18-ban a munkaerő-ellátottság is. Ugyanis az utolsó 18 termelőszövetkezet településeinek lakosságából az utóbbi 30 év alatt nagy volt az elvándorlás, vagy néhány településben a lakosság száma legfeljebb stagnált. Az utolsó 18 település többségéből a továbbtanuló fiatalok döntő többsége nem ment vissza (többnyire nem is mehetett, vagy nem is akart) szakemberként saját településébe dolgozni. Nagyon hasonlít ez a helyzet arra, amit Beluszky Pál, Barta Györgyi és Berényi István kimutattak Észak-Borsodban,

29 noha nem annyira szélsőségesek a helyi állapotok. Viszont a településekben maradók többsége nem szerzett szakképzettséget. Pl. Tápiószentmártonban az aktív keresők és a nyugdíjas korúak közül 1980-ban 63%-nak nem volt semmilyen szakképzettsége. 1970-ben ebben a faluban a VIII. o.-t el nem végzettek aránya 73% volt. Az országos átlag 1973-ban ebben a vonatkozásban 47,5% Î

30 Ezek a tények azt jelentik, hogy a szakképzettség részleges hiánya akadályozza pl. az intenzív kultúrák elterjedését. Ez párosul a hátrányos közgazdasági fekvéssel és a rossz infrastruktúrával, amelyek együttesen eredményezik a hatékonyságbeli jelentős különbségeket. 5. Az első 18 gazdaságban meglevő magasabb nyereségszintből az 1 főre eső évi részesedés 13 500 Ft-tal több, mint az utolsó 18 gazdaságban. Ez a különbség feltehetően elég motivációt jelent az odavándorláshoz éppen a jól képzett munkaerőnek, nem is szólva a főváros közelségének egyéb előnyeiről. 6. Az 5. pontban említettek miatt nagyobb lehet az utolsó 18 gazdaságban a szakemberek fluktuációja, ami szintén rontja a nyereségszintet. 3.3. AZ ARANYSZARVAS MGTSZ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE A gazdaság területén a talajviszonyok kedvezőek, amint arról a természeti adottságoknál volt szó. A termőföldeknek kb. 70%-a 27, vagy annál több arany20. sz. táblázat A TERMELŐSZÖVETKEZET FÖLDHASZNOSÍTÁSA szántó 73,2% szőlő 6,3% gyümölcsös 0,3% rét-legelő 11,0% erdő 7,4% nádas од% kert 0,2% kivett 1,5% összesen : 100% (5707 ha) #80