Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

korona értékű, gabona-, takarmánynövények és zöldségfélék termelésére egyaránt kiválóan alkalmas. A megye legjobb minőségű talajai Abony és Cegléd határának É-i részén vannak, és ez a terület átnyúlik a tápiószentmártoni határ déli részére is, amely az Aranyszarvas MGTSZ-hez tartozik. Emellett azonban a termelőszövetkezet területén (a Tápió mentén) vannak gyengébb minőségű talajok is. Kb. 150 ha-nyi terület a Gödöllő—Ceglédberceli-dombság területére jut, ahol a talajerózió jelentős károkat okozott már. Ez ellen vetésforgóval védekeznek: elsősorban őszi búzát és zöldborsót vetnek. Kapásnövényeket a területen nem termesztenek, mert akkor a talajerózió hatása ismét nagyobb arányú lehet. Ezenfelül a dombsági területeken sör került gyeptelepítésre is 1979-ben. A termelőszövetkezet 4 évenként talajvizsgálatokat végeztet. Jórészt ennek a céltudatos munkának az eredménye, hogy a termésátlagok a dombsági és lejtős területeken (Bertalan-major környéke) kb. 800 ha-on a 10—12 évvel ezelőttihez viszonyítva 1979-ben 100%-kal, a 20 év előttihez viszonyítva kb. 300%kal emelkedtek. A termelőszövetkezet többi területén a 10—12 évvel ezelőttihez képest kb. 40%-kal, a 20 évvel ezelőttihez viszonyítva kb. 100%-kal növekedtek a termésátlagok. A homoktalajokon tőzeges és istállótrágyás talajjavítást végeztek. Ennek eredményeként a gyenge futóhomokot sikerült jó közepes minőségűre javítani az ún. Malachegyen. Az éghajlati adottságok annyiban nem kedvezőek, hogy 10 évenként legalább kétszer számítani kell a rendkívüli nagy károkat okozó aszályra. (Pl. az utóbbi 10 évben 1976-ban és 1979-ben.) A tavaszi fagyok is rendszeresek majdnem minden évben, amelyek ugyancsak tetemes károkat okoznak, valamint a jégverések is (legutóbb 1978. aug. 8-án). Régebben a belvizek is sok gondot okoztak, azonban elvezetésüket sikerült megoldani az utóbbi években. A termelőszövetkezet számára a közgazdasági feltételek határozottan kedvezőtlenek. Ugyanis távol van a megye székhelyétől, vasútja nincs, a szállítási lehetőségek a rossz útviszonyok következtében kedvezőtlenek. (Évente kb. 50 000—60 000 t terményt kell a gazdaságból elszállítani.) A hátrányos közgazdasági fekvés rontja a piaci lehetőségeket, sőt időnként értékesítési nehézségeket okoz. Többek között ezért sem termelnek munkaigényes növényeket nagyobb területen (zöldségfélék, burgonya stb.). Munkaerőhelyzet : A termelőszövetkezet tagságának 1979-ben 50,3%-a nyugdíjas és járadékos volt. A 30 éven aluliak aránya 14,1%. Magas a 40 éven felüliek aránya: 31,5%. Ez a korösszetétel a falu lassan elöregedő demográfiai viszonyait tükrözi, vagyis a nyugdíjasok és az idősebb aktív dolgozók aránya igen magas (76,2%), a fiatalabbakkal szemben. Ez a korösszetétel a falu lassú elöregedését tükrözi. Tehát a termelőszövetkezet demográfiai háttere nem megnyugtató. Ugyanis az idősebb szakképzetlen munkaerő kedvezőtlenül befolyásolja a termelés korszerűsítésére irányuló törekvéseket (pl. a szőlőrekonstrukció, az állattenyésztés korszerűsítése stb.). **< •;—--.* Bizonyos fokig emlékeztet ez a helyzet az Észak-Borsodban meglevő állapotokra.

31 Az alkalmazottak száma 48, a tagság nem fizikai állománya 84 fő, az aktív tagság 15%-a. Dolgozik még a termelőszövetkezetben adminisztratív munkakörben 30 fő. 981