Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

18. ábra. Földhasznosítás Tápióbicskén. 19. ábra. Földhasznosítás Pándon. 1935-ben feltűnően magas volt Tápióbicskén a szőlőterület aránya (15,5%). Ennek a falunak 1930-ban volt eddig a legtöbb lakosa, vagyis ekkor érhette el eltartóképességének maximumát. Nagyon valószínű, hogy a szőlőterülete is ekkor lehetett a legnagyobb. Azóta elvándorolt a falunak 22,5%-a és ugyanakkor a szőlő aránya 27,7%-kal csökkent. Ezekből a tényezőkből következik, hogy a lakosság elvándorlása maga után vonta az intenzív művelési ág erőteljes csökkenését. 1979-ben a szőlő aránya még a fentiek ellenére igen magas Tápióbics977