Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

Férfi » No 13. ábra. A lakosság korösszetétele Pándon 1980-ban. 2.3. A FOGLALKOZÁSI SZERKEZET ALAKULÁSA Mindig a gazdasági-társadalmi fejlődés szükségszerű következménye volt. A hazai közvéleményben a falusi település és a mezőgazdaság fogalma szinte fedi egymást.

17 Pedig a felszabadulás óta a falusi társadalom szerkezete erősen közeledett a városéhoz. Ugyanis ma a falusi népesség aktív keresőinek több mint 60%-a nem mezőgazdasági, hanem elsősorban ipari foglalkozású, illetve a tercier ágazatban dolgozik. A magyar munkásosztálynak ma kb. fele falvakban él, míg korábban a munkásosztály elsősorban városokban lakott. A falusi ipari munkások többségének azonban csak lakóhelye a falu. A központi pénzeszközök falvakra eső hányada még sokáig nem fogja fedezni az életkörülmények városi szintre való hozását.

18 Emiatt a falvak kommunális gondjainak (köztük Tápiószentmártoné is) megoldása részben saját erőből (községfejlesztés) és társadalmi munkával történik (iskola-, óvodaépítés, járdák építése stb.). Ugyanakkor pl. Tápiószentmártonban az aktív keresőknek 60°/o-a nem saját lakóhelyén dolgozik és emiatt ők a termelési értéket is máshol állítják elő. (Bp.-re jár 34,1%, Nagykátára 10,7%, Ceglédre 7,2%, Tápiószelére 3,5% és 4,5% egyéb településekbe.) Meg kell találni annak módját, hogy a jelentős fa967