Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

lusi munkaerőt foglalkoztató üzemek, vállalatok segítsenek valamilyen formában a saját dolgozói lakóhelyének sokféle gondjának-bajának megoldásában. Ne csak a helyi termelőszövetkezeteknek — a legnagyobb helyi termelőegységnek — legyen a feladata a községfejlesztés fizetése, a különböző társadalmi munkák végzése (szállítások, útjavítások stb.), ahol ma már a falu aktív keresőinek még az l/4-e sem dolgozik! Tápiószentmártonban ez az arány 22,5%. Ezen a területen sokat lehet és kell előrelépni a jövőben ahhoz, hogy a falvak lakosságának életkörülményei közelítsenek a városlakóéhoz. Ugyanis: „ma hazánkban a társadalmi egyenlőtlenségek legnagyobb forrása az, hogy ki hol lakik".

19 Manapság azonban a mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkások jelentős hányada nem mezőgazdasági munkát, hanem ipari vagy szállítási munkát végez. A mezőgazdasági keresők további 12—15%-a értelmiségi vagy adminisztratív munkakört lát el. Akik viszont a szó szoros értelmében mezőgazdasággal foglalkoznak, ma már nem hasonlíthatók a korábbi parasztokhoz, hiszen a földdel való kapcsolatuk megváltozott, a mezőgazdasági munka egy-egy szakaszára vonatkozik, nem terjed ki az egész munkaciklusra. Ezek az aktív keresők igen 14. ábra. Az aktív keresők megoszlása Tápiószentmártonban. 968