Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

1.3. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A falvak határának legnagyobb része síkság, de a DNy-i határrész a Gödöllői—Ceglédberceli-dombság peremvidékébe tartozik. A dombságot eróziósderáziós és tektonikailag előrejelzett völgyek tagolják, valamint a völgyek közötti alacsony dombhátak jellemzik a tájat.

1 A dombhátakon és a lejtőkön lejtőlösz és lejtőüledék halmozódott fel. A talajpusztulás helyenként meghaladja a 70%-os értéket is,

2 amelynek megfékezése nagy gondokat jelent a gazdaságoknak. A tápiószentmártoni határ Cegléd és Albertirsa felé eső részén felső pleisztocén infúziós lösztakaró van.

3 Ezen a lösztakarón alakult ki Pest megye legtermékenyebb talaja. Az egységes, kiváló termőterületet azonban helyenként szikes foltok tarkítják. Közvetlenül a Tápió mentén mindkét oldalon holocén folyóvízi és réti agyag halmozódott fel. Kissé távolodva a Tápiótól — bár azzal párhuzamos fekvéssel — futóhomokos területek vannak mindkét oldalon. Ez a futóhomokos terület végigkíséri a Tápió mentét ÉNy—DK csapásiránnyal Sülysáptól Abony térségéig. Ezeket az egykori futóhomokos területeket szőlővel, gyümölcsösökkel és erdőkkel megkötötték, termővé alakították. Az éghajlati tényezők közül kedvező a sok napsütés (évi összege 1950—2000 óra), viszont a kedvezőtlen jelenségek túlsúlyban vannak (a kora tavaszi fagyok, a gyakori aszály és jégverés stb.). Az utóbbiak nagyon károsan befolyásolják egyik-másik évben a termésmennyiséget. A falvak fő vízgyűjtője a Zagyva jobb oldali mellékfolyója, a Tápió. A Tápiót már Anonymus is megemlíti művében Тару néven.

4 A patak hossza 59 km, vízgyűjtő területe 898,1 km

2

.

5 Az Alsó- és Felső-Tápió Tápiószentmárton határában egyesül 107 m magasan és Üj szásznál ömlik a Zagyvába (89 m). Az AlsóTápió Tápiószentmártonnál, kb. 2 km-rel a két Tápió összefolyása előtt, régebben egy mellékágat bocsátott ki, amely Szolnoknál ömlött a Tiszába. A II. József-féle térképen ez a meder nagyon jól nyomon követhető.

6 Egy-egy nagyobb zápor vagy gyors hóolvadás alkalmával a pataknak veszélyes áradásai is lehetnek (pl. 1963-ban), ugyanakkor aszályos időszakban csaknem kiapad. A környezeti ártalmak közül a vízszennyeződés elérte a Tápiót is, amely nemegyszer halpusztulást okozott. Hidrogeológiai szempontból a szakemberek szerint a három falu területe nagyon kedvező helyzetben van. A Tápiószentmárton területén lemélyített 40— 270 m mélységű vízfeltáró fúrások 50—80 m között pleisztocén kori üledéket, alatta hasonló vastagságban levantei képződményeket, majd felső-pannóniai rétegeket harántolnak, amelyek vastag porózus, vízben gazdag rétegeket tartalmaznak. Ezekre, a sok vizet adó rétegekre tervezték Tápiószentmártonban a községi vízművet. 1969-ben Tápiószentmárton határának K-i részén Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szénhidrogén-kutató fúrást végeztetett. A szénhidrogén termelésére meddőnek bizonyult fúrást hévíztermelésre tették alkalmassá. A kút jellemző adatai: 868 m mély, vize 54°, 660 l/perc vízhozamú, különféle betegségek gyógyítására alkalmas. Jelenleg egy kisebb kertészeti telep működik a kút mellett. Nagyobb méretű fejlesztéséhez jelentős anyagi eszközök kellenének. A 70-es évek közepétől egy strand működik 3 medencével. A strand körül az utóbbi 4—5 évben több száz kisebb-nagyobb parcellát alakítottak ki, amelyekre nagyon változatos kivitelű hétvégi épületeket emeltek. Ennek a területnek a 955