Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai

fejlesztésében esetleg szerepe lehet annak, hogy a fővároshoz viszonylag közel van ez a gyógyító hatású meleg víz. A talajviszonyok a három falu területén igen kedvezőek (5. ábra).

7 A D-i határrészeken a feltalaj humuszban gazdag, televényes, középkötött, igen jó termőképességű. A Tápiószőlős, Tápiószele, Farmos és Nagykáta felé eső területeken a lösz erősen keveredett a homokkal és a Tápió felé közeledve a homok az uralkodó talaj. A homokos területeken helyenként a szél munkája következtében enyhén hullámos a felszín. A homokot erdőkkel és szőlőkkel kötötték meg. Közvetlenül a Tápió mentén szürkés, fekete, homokkal és iszappal kevert, kötött réti agyag van. 5. ábra. A három falu genetikai talajtérképe. Forrás: A központi körzet atlaszának genetikai talajtérképe (11. old.) Bp. 1974. Dr. Stefanovits Pál, Dr. Szűcs László. 956