Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Hintalan László: Mondókák, gyermekjátékok

JÁTÉKDIVATOK A már említett játék tudásbeli különbségek között az életkorbeli rétegződés az egyik legszembetűnőbb. Az ebből eredő eltérések mögött divatváltások vannak. Az a tapasztalat, hogy vannak játékok, melyeket csak a 40, másokat a 60 vagy a 80 évesek ismernek: ez pedig többek között azt is jelenti, hogy egy új ízlés, játékdivat térhódításához többnyire új generáció szükséges. GYEREKELET — FELNŐTTJÁTÉK Nagyon fontos jellegzetessége a néphagyománynak, hogy részterületei között nincs éles határ. A gyermekjátékok közvetlenül kapcsolódnak a szokásokhoz, mesékhez, a munkához, és szoros a kapcsolat a felnőttek játékaival, egyéb szórakozási és munkaformáival is. Ennek a képnek teljes megrajzolása még egy játékmonográfia keretein is túlmutat. A JÁTÉK JÖVŐJE A visszaemlékezések örömében szinte magától vetődött fel az a gondolat, hogy a mai gyerekek nem tudnak olyan örömmel, olyan élvezettel és olyan változatosan játszani, mint szüleik, nagyszüleik. Ennek okait végül is maguk az adatközlők fogalmazták meg. A régi falusi gyerekek maguk készítették el játékaikat egyszerű eszközökkel a körülöttük levő anyagokból. Ehhez sok ötletesség, ügyesség és fantázia kellett. Már maga ez az első szakasz is alkotó játék volt, még inkább az, ahogy a játékszer elkészítése után játszottak vele. Fantáziájuk szerint válogatták ki meglevő „repertoárjukból" hozzá a megfelelő mozgást, éneket, szöveget. A felnőttek életében levő sok dal, játék, tánc, szokás is nagymértékben hatott rájuk: tudatosan vagy önkéntelenül azt utánozták. Fontos kérdés az, hogy a divat változásával ez miképpen pótolható a jövőben. JÁTÉKOK TERMÉSZET-, NÖVÉNY- ÉS ÁLLATMONDÓKÁK Természet 1. „Süss fel, nap ... Süss ki, nap, ház alá ..." Dallamos naphívogató mondóka. Többnyire lányok énekelgették libalegeltetés közben, tavasszal (+ Mende, Szmk, T.-bicske). 878