Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Hintalan László: Mondókák, gyermekjátékok

I 2. „Ess, eső, ess ..." A lányok mondogatták, ha eszükbe jutott. (+ Szmk) 3. „Esik eső, csepereg, Paprika Jancsi..." Dallamos mondóka (+ Mende, Szmk). 4. „Esik az eső, Hajlik a vessző ..." Ritmikus mondóka (+ T.-bicske). Növény 5. „Élek, halok..." Leveles növényre olvassák rá, lentről fölfelé haladva. Az utolsó levélre mondott szó jelenti a jövőt (+ T.-bicske, — Mende, Szmk). 6. „Szeret, nem szeret." Akáclevélre olvasnak, mert annak „sok kölyke volt". Olykor csalnak is, hogy kedvük szerint végződjék (+ Mende, Szmk, T.bicske). Állat 7. „Nyitnikék, nyitnikék." A cinke hangját utánzó dallamos mondóka. A gazdák ekkor mentek ki a szőlőbe, mert hallották, hogy „nyitni kéne" (+ Mende, Szmk, T.-bicske). 8. „Kicsit ér, kicsit ér." Szintén a cinke hangját utánzó dallamos mondóka, ősszel mondta a madár, ha kevés eledelt talált (+ Mende, Szmk, T.-bicske). 9. „Kár, kár, Varga Pál..." A varjú hangját utánzó dallamos mondóka. Télen mondogatják a gyerekek, ha fáznak. 879