Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Hintalan László: Mondókák, gyermekjátékok

A JÁTÉKOK ÖSSZETEVŐI Egy-egy játék gyűjtésekor a következőket kérdeztem: szöveg, dallam, játékmód, a játék elnevezése, élménye, kik játszották (fiúk-lányok), hány évesek, milyen napokon (hétköznap-vasárnap), milyen évszakban és hol. Helyszűke miatt itt ezek csak néhány játékleírásnál találhatók meg teljesen. A JÁTÉK ÉLMÉNYE Egy-egy beszédesebb, jókedvű elmesélő szavaiból vagy játszási módjából itt is bebizonyosodott, hogy a játékokhoz nemcsak a szigorúan vett játékszabályok, szövegek, dallamok stb. tartoznak hozzá, hanem a csalafintaságok, ügyességek és ügyeskedések, ötletességek is. Ezek nélkül is lehet talán játszani, csak nem érdemes. Egy-egy játékmonográfiának fontos feladata a játékok e rejtettebb hátterének megelevenítése: nem utolsósorban ennek érdekében a játékleírásokat is érdemesebb az elmesélők saját szövegével közölni, mert úgy színesebbek és elevenebbek lesznek. RÖGZÍTÉS A gyűjtések során előkerült játékokat az adatközlők magnetofonszalagra mondták. A részletes játékleírások az MTA Zenetudományi Intézetének archívumában találhatók. A JÁTÉKANYAG AZ ANYAG JELLEGZETESSÉGEI A magyar népi gyermekjátékoknak csaknem minden típusa megtalálható a vidéken, a különböző falvakban sokszor különböző változatokkal. Amelyik játék nem szerepel itt a hévízgyörki könyvből, azt a kérdezett adatközlők nem ismerték. Ha ezeket a hiányokat a további gyűjtések megerősítik, akkor az egyes játékokra nézve dialektushatárt vonhatunk az északi és az alföldi vidék között. Vannak viszont olyan játékok, amelyek a hévízgyörki könyvből hiányoznak. Ezek többnyire olyanok, melyeket a Galga-vidéken nem is kérdeztem. Ha ott bebizonyosodik, hogy nem ismerik, akkor másik határvonalat is lehet húzni. A játékleírásokat követő helységnévfelsorolásban a + jelet követő falvakban ismerték, a — jel utániakban a megkérdezett adatközlők nem ismerték az illető játékot. A fel nem tüntetett községekben nem kérdeztem. 877