Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Gulyás Éva: Hidelmek, szokások a Tápió mente néhány falujában

vagy a fecskefészket sem szabad leverni, mert véres tejet ad a tehén. A tehén megszopásával, a tej haszon elvitelével függ össze a boszorkánynak az a tulajdonsága, hogy túrót okád a rétesre.

11 Aki eszik belőle, megrontja vele. Tápiószentmártoni hiedelem szerint: „Volt egy öregasszony, az emberek a tetőt meg a kéményt javították nála. Ott is ebédeltek, s az egyik mester lenézett a kéményen és látta, hogy az asszony fogta az oldalát és hányta rá a túrót a tésztára. De szép is volt a túrós rétes, csak úgy reszketett rajta a túró. Mikor eljött a dél, a mester nem tudott belőle enni. A haláláig mondta, hogy Terka néni olyan volt, hogy a túrót ráokádta a rétesre." Ismeretes az a hiedelem is, hogy a boszorkány megszopja a férfiak mellét, az kivörösödik, megkeményedik, megduzzad. Ez a hiedelem eredetileg a nora nevű mitikus lény tulajdonsága, amely sok helyen, így a Tápió vidékén is beolvadt a boszorkányhitbe.

12 Általánosan ismert hiedelem szerint a boszorkányt a lucaszékről lehet felismerni. Lucától karácsonyig „13 ütéssel" kellett elkészíteni, utána elvitte az éjféli misére. Ráült és meglátta a boszorkányokat, mert akkora szarvuk volt, hogy nem fértek be a templomajtón. Mikor a széket kivitte a templomból, a boszorkányok utána eredtek, de kört húzott maga köré a szék lábával, így nem érték el. Aztán mákot szórt szét és míg a boszorkányok felszedték, addig hazaszaladt. A lucaszéket tűzben kellett elégetni és nem árulhatta el, hogy kiket látott (Tápióbicske). A lucaszékkel kapcsolatban ismeretes az a szólás is, hogy „Készül, mint a Luca széke, 13 napig!". A boszorkány elleni védekezés1. kép. Pléhkrisztus. Kóka, temető (valamennyi fotó Gulyás É. felvétele, 1979.) 829