Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

MINDENSZENTEK ÉS HALOTTAK NAPJA (NOVEMBER 1—2.) A halottakra emlékezés ünnepe, minden településen megtartják. A szokások teljesen egységesek mindenütt, legtöbbször felekezetre való tekintet nélkül. Egy héttel már az ünnep előtt kitakarítják a sírokat, virágokat, koszorúkat készítenek. Mindenszentek napján pedig meglátogatják a sírokat, s gyertyákat gyújtanak. Az időjárástól függően hosszabb-rövidebb ideig imádkoznak, beszélgetnek a sír mellett. Sorra látogatják a család minden halottjának sírját. Menden, ha az időjárás miatt kint nem lehet gyertyát gyújtani, akkor odahaza egy deszkán az ablakban vagy az asztalon gyújtják meg. Szentmártonkátán csak a katolikusok gyújtanak gyertyát, a reformátusok nem. Üriban rövid temetői ájtatosságot is említettek. Tápióságon misét mondanak a temetőben a halottakért. Ekkor van a sírkőszentelések ideje is. Tápióságon több családban az elhaltak tiszteletére ilyenkor tort is tartanak, nemcsak a temetéskor. Régebben buktát sütöttek, utána bort ittak, míg napjainkban inkább szendvicset csinálnak, pálinka, bor, sör és bolti sós és édes sütemények bőven vannak. A naponta kijáró nyájak, a csorda ekkor szorul be. SZENT IMRE (NOVEMBER 5.), SZENT MÁRTON NAPJA (NOVEMBER 11.), ERZSÉBET-NAP (NOVEMBER 19.) Szent Imre-napkor tartják Űriban a helyi templombúcsút. A napot mindegyik településen számontartják, Szentmárton-парпак emlegetik, anélkül azonban, hogy bármilyen hagyomány kapcsolódnék hozzá. Ez valószínűleg azt jelzi, hogy egykor ebben a tekintetben is gazdagabb lehetett ez a novemberi nap. Csupán Tápiószentmártonban jeles alkalom, a helyi búcsú napja. Azonban az őszi hideg időjárás miatt jelentőségét fokozatosan elvesztette, bár máig megtartják, az augusztusi, nagyboldogasszonyi búcsú ma már nagyobb. Erzsébet-napnak sincs semmilyen hagyománya vizsgált területünkön, csupán mint névnap mondható jelentősnek. E napok múltával pedig ismét adventhez értünk, s ismét kezdődnek a téli, a karácsonyi, szokásokban gazdag ünnepek. Miután jeles naphoz nem kötődött, itt az őszi ünnepek végén említjük meg a szüreti mulatságokat. Legtöbb helyen már nem tartják meg ezeket. Üriban is kikoptak a gyakorlatból. Annak idején, a második világháború előtt a fiatalok felöltöztek csikós legényeknek, magyar lányoknak, bírónak és bírónénak. Ez utóbbiak hintóba ültek, őket kísérték a lovas legények, a lányok pedig szőlőkosárral a hátukon. A bált a kocsmákban tartották, a felvonulás az utcákon volt. Nagy mulatságnak számított a szüreti bál Menden is, Tápiószentmártonban is. A bál neve Űriban szüreti bald. A HÉT NAPJAI Hétfő a mosás napja. A hétvégén levetett piszkos ruhát az asszonyok ekkor mosták ki. Csupán a nagy munkatorlódás miatt tolódhatott át a mosás keddre, mondják Tápióságon. Egyes tápiósági asszonyok szerint hétfőn kell 802