Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

Ez az időszak a baromfitartásban jelentős. A mindegyik vizsgált települé­sen ismert hagyomány szerint a Nagyboldogasszonytól Kisasszonyig eltett to­jás eláll tavaszig, nem romlik meg. A neve két asszony közi tojás Menden. Űriban nemcsak elteszik a tojást, hanem ekkor ültetnek is tyúkot. A tapasz­talat szerint jól beváltak ezek az őszi csirkék, a,két boldogasszony közi csir­kék. Tápiószentmártonban és Szentmártonkátán is ezt mondják. Gyűjtik a két asszony közti tojást és ültetni is jónak tartják. SZENT MIHÁLY-NAP (SZEPTEMBER 29.) Az őszi ünnepek sorát ez nyitja meg. A néphagyományban főleg mint ha­tárnap jelentős, főleg az állattenyésztésben és más munkák során, valamint a lakodalmi szokásrendben is, s az élet más területén is. Tápióságon a helyi búcsú napja, amelyre a rokonok a környező települé­sekről mindig összejárnak. Főleg Tápiószecsőről, Tápióbicskéről, valamint Tóal­másról érkeznek búcsúsok. A búcsút mindig a szeptember 29-et követő va­sárnap tartják meg. A háború előtti időszakban ekkor változtak a cselédek. Szent Mihály-nap volt a felmondás napja, s akit elküldtek, az újévkor hurcolkodhatott. A juhá­szok már ekkor helyet változtattak (Pánd, Tápiószentmárton pl.). Pándon ek­kor van a gulya behajtásának ideje, de ha az idő és a mező megengedte, to­vább is kijártak. Menden azt mondják, hogy Mihály-napkor kezdődött a szü­ret. Ugyancsak a legtöbb faluban azt tartják, hogy e naptól kezdve az időjá­rásban is változás áll be. Ahogy a Pándon lejegyzett rigmus is mondja: Szent Mihály után akármerről fúj a szél, hideg az, a gróf cselédjének nincs ruhája, fázik az. A szentmártonkátai tapasztalat is ezt erősíti meg, e naptól kezdődnek a hide­gek. Űriban jegyeztük fel, hogy Szent Mihályig az esti misék este 7-kor kez­dődnek, ettől kezdve teszik át 6 órára, május l-ig. Utána ismét 7-kor kezdőd­nek, előtte fél 7-kor litánia, majd 7-kor a szentmise. Ez a nap nyitja meg az őszi lakodalmak sorát is mindegyik vizsgált település gyakorlata szerint, amit azután majd Katalin zár be, mondják Kókán. Mihály, mint névnap a fonto­sabbak közé tartozik. VENDEL NAPJA (OKTÓBER 20.) Szent Vendelről mondják Tápióságon és Úriban, hogy a jószágok védő­szentje. Tápióságon szobra áll. Ünnepén ide vonultak ki és imádkoztak előtte. Szobra áll Űriban is a parókia mellett. Itt is a jószágok megmentéséért imád­koztak hozzá imakönyvben meglevő imákat, vagy rózsafüzért végeztek. A többi vizsgált katolikus településen kultuszára nem akadtam. 801

Next

/
Thumbnails
Contents