Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985)

Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén

gyertyát gyújtottak meg, hogy a lángja elolvassza a jeget. Gyertyaszentelő ünnepének és az ekkor szentelt gyertyáknak ilyen szerepére természetesen csak a katolikus településeken bukkanunk. Felekezettől függetlenül megtaláljuk viszont a gyertyaszentelő napi időjárásjóslást. Ennek eredete szintén a kalendáriumokra vezethető vissza, s országszerte ismertek. Szentmártonkátán azt mondja a tapasztalat, hogy ha gyertyaszentelő fénylik, akkor a jószággal még a száríziket is meg kell majd etetni, mert jön a rossz idő. Ugyanezt a tapasztalatot a tápiósági emlékezet még rigmusban is megőrizte: Ha fénylik Gyertyaszentelő, a száríziket vedd elő! BALÁZS-NAP (FEBRUÁR 3.) Katolikus településeken ekkor nap balázsolnak. Kétágú gyertya közt mond fohászt a pap, hogy az emberek torka ne fájjon. A legtöbb faluban még a kisgyerekeket is elvitték balázsolni, pokrócba jól becsavarva, hiszen velük volt mindig a baj, betegség. ZSUZSANNA-NAP (FEBRUÁR 19.) A Tápió mente több falujában, ám nem általánosan ismerten, azt mondják, hogy ezen a napon meg kell szólalni a pacsirtának. Ha megszólal, akkor jó idő várható hamarosan, ha nem, akkor befagyott a szája, mondják Szentmártonkátán, és a hideg idő tovább tart még. Mint névnapot családon belül megünneplik. MÁTYÁS-NAP (FEBRUÁR 24.) Legáltalánosabban az időjárás jóslásáról számon tartott nap. Jégtörő Mátyás néven is emlegetik. Ugyanis ha hideget, jeget talál, akkor utána már jó idő következik. Ám ha Mátyás-napkor jó idő van, akkor kevés idő múltán ismét hidegebbre fordulhat az idő. Pándon ezt úgy fogalmazták meg, hogy ha talál visz, ha nem talál, hoz. Ugyanakkor Szentmártonkátán azt mondják, ha Mátyás-napkor fagy, akkor utána még 40 napig fagy. Ha pedig langyos az idő, akkor hamarabb jön a tavasz. Ez a Mátyás-napi időjárással kapcsolatos ellentétes vélekedés jó példája a néphagyomány bizonyos fokú kétarcúságának. Tápiósülyben mondják, hogy a Mátyás-napi tojás nem jó. Ebből nem szoktak tyúk alá rakni, mert az abból kikelt csirke nyomorult lesz. A Mátyás-napi tojásokat inkább elhasználják a konyhán, de tyúk alá nem teszik. LOURDESI ÁJTATOSSÁG A múlt század legvégén, századunk elején valószínűleg egyházi Ösztönzésre terjedt el vidékünkön is a lourdesi ájtatosság. Befogadásához nagyon jó talajt jelentett, hogy abban az időben a katolikus világban a lourdesi Mária-jelenés 773