Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Adalékok a népi faldíszítéshez a Tápió vidékéről

a hivatásos városi piktorok munkamódszerét olyan laikusok sajátították el, akik már előzőleg alkotó módon magukévá tették a népművészet virágozó stílusát. Ezt tudva nagyon valószínűnek látszik, hogy a pingálóasszonyok azokból lettek, akik — a XIX. századi gyakorlatnak megfelelően — azáltal jutottak ehhez a tudáshoz, hogy felvállalták az asztalosoktól a parasztság számára készülő bútordarabok virágos kompozíciókkal való kifestesét."

26 Kalocsán a kézi festés mellett a patronírozott festés is elterjedt volt. K. Csüléry Klára figyelte meg, hogy Bicski Julis pingáló asszony lakásában csak a kalocsaias előszoba készült kézi festéssel, a tisztaszoba falán patronírozott festés volt.

27 Vidékünkről nincs olyan adat, melynek alapján feltételezhetnénk, hogy egy korábbi időszakban kézi festéssel díszítették volna a falat. Ennek ellenére a kemence díszítésének szerkezeti egységei a fiókok (tulajdonképpen kazetták) határozottan utalnak egy régebbi népművészeti stílusban közismert szerkezeti egységre. A mintát záró koszorú funkciója és elnevezése is érdekes egyezést mutat a kalocsai elnevezéssel. A paraszti lakóházak belső falfelületeinek színes festése viszonylag új keletű jelenség, széles körű elterjedése a kapitalizmus kori parasztság ízlésének megváltozását jelzi. A Tápió vidékén a múlt század 80-as éveitől patronírozott festéssel díszítették a tisztaszoba és a tornác falát, ritkábban a konyhát és a pitvart. Ez a faldíszítési technika az alföldi parasztság körében terjedőben volt és az 1920-as évektől Kalocsán is kezdte kiszorítani a pingálást.

28 JEGYZETEK 1 Simonyi J., 1882. 305—308. — Nóvák J. L., 1909. 153—166. 2 Muraközi A., 1972. 55—71. 3 Muraközi i. m. 58. 4 Muraközi i. m. 59. 5 Kiss L. 1953. 209—210. 6 K. Csüléry K., 1981. 244—247. 7 Bihal E., 1983. 317—350. 8 Imrényi Szabó I., 1944. 160—161. 9 Horváth E., 1968. 9. 10 Danka B.-né 1969. 29—30. 11 Hoppal M., 1967. 5. 12 Hoppal M. i. m. 4. 13 Mikhel Jánosné Trencsényi Borbála (sz. 1881) közlése. 14 Kispál Istvánné (sz. 1900) közlése. 15 Vö. Muraközi Á., 1972. 65.: Az ajaki festőasszonyoknak is alapvető motívuma volt a rozmaringos sor. A szabadon maradt falfelületet ügyes, gyors kézzel, jó szemmértékkel „rozmaringos kockákba" osztották. 16 A koszorú elnevezés hasonló funkcióval a kalocsai pingáló asszonyok szókincsében is szerepel. Vö. K. Csüléry K., 1981. 245. — Tápiógyörgyén Fehér Istvánné festőasszony a kiskoszorút girlandnak is nevezte. Mástól nem hallottam ezt az elnevezést. 17 Reznák E., 1984. 2. 18 Nagy Varga V. 1984/b, 10. 19 Péter Annus néni legutóbbi évtizedekben készült festését néztem meg 1983-ban. Volt ezek között kockaház is, melynek minden helyiségét, a verandától a konyhán és szobán át, a régi módon festettek ki. Elhagyva a függőleges léniákat, de a záróminta, a kiskoszorú megvolt. A konyhában kávéskanna és kávéscsészéket ábrázoló patronírozott festés volt. A többiek hagyományos hosszúházban laktak. Többnyire idős emberek, egykor a falu módosabb rétegébe tartoztak. Telek István lakóházában még a gangon (tornác) is koszorú van, a szobákban is. Háfra Józsefné Jókai úti házában — aki fiatal korában jászsági menyecske volt — régóta Annus néni 654