Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápi mentén a XVIII–XIX. században

általában csupán összefüggéseiből kiemelt adatok egymás mellé állításával támasztották alá. Elmaradt a temetkezési szokások alakulásának rekonstruálása az életforma keretébe illesztve, e helyett a legtöbb közlemény a recens magyar sírj elek és a nyelvrokonainknál, nomád népeknél a közelmúltban megfigyelt sírjelek között keresett minél szorosabb formai, vizuális megfeleléseket — amelyeket mindkét oldalon a feltételezett együttélés, illetve érintkezés idejéig nyúló múlt bizonyságaként fogtak fel."

54 E hosszú bekezdést azért idéztük, mert Ho fer Tamás tömören jellemzi a fejfakutatás egyik vonulatát és ő ismertet új történeti adatokat a fejfaállítás szokásáról, melyek szerint nem zárhatjuk ki az összefüggést a magyar fejfák és más protestáns országok sírj elei között.

55 18. ábra: Hódmezővásárhelyi láda (Tápióság) (Kocsis Gyula) A fejfakutatás másik jelentős vonulata a sírj eleket, mint népművészeti objektumokat vizsgálta és számos jelentős megállapítást tett. Figyelemre méltó Viski Károly gondolatmenete: a fejfák és a falu más faragott tárgyainak stílusbeli, megmunkálásbeli hasonlóságát tekintette a vizsgálódása alapjának.

56 Nóvák József Lajos 1910-ben alkotott fejfa-csoportosítását a kutatók többsége változtatás nélkül alkalmazta, vagy lokális elnevezések újabb csoportokká alakításával az áttekintést megnehezítette. Nóvák József Lajos csoportbeosztását a térbeli díszítmények és a fa szerkezetének, anyagának kapcsolatára alapozta: eszerint megkülönböztetett fejefát, oszlopos fejfát, kopjafát és táblás fejfát.

57 Végül meg kell említenünk az 1970-es évek eredményeit, legjelentősebbek Kunt Ernő etnoszemiotikai temetővizsgálatai, melyek a fejfakutatásnak is új irányt szabtak.'

8 Nagy Dezső áttekinthető és igen jól használható fejfaadattára, amely tájegységenként és megyénként csoportosította mintegy 80 esztendő könyvekben és folyóiratokban megjelent fejfarajzait.

59 Mielőtt a Tápió mente református sírjeleit bemutatnánk, szükségesnek tartottuk a fejfakutatás főbb irányait jelezni, mert sok nyitott kérdés van a gazdag néprajzi irodalomban. Nóvák József Lajos A temetők népi művészete с gazdag mellékletű cikkének IX. ábráján közölte a pándi református temető sírj eleit, összesen nyolcat (a 92. és 101. szám között). Az elemzés során a IX. ábra 100. számú sírjelét a II. csoportba, az oszlopos fejfák közé sorolta. Leírása: „Főtörzse haránto613