Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről

26. kép. Nagylányok otthonkában, harangos aljú szoknyában. Űri. — (Felv. 1935. Népr. Múz. F. 131 726) vagy gyapjúfonallal, díszöltéssel, apró hímzésdísszel lefogták, összekapcsolásra 10—12 gomb szolgált (3. kép). — A bőrnadrág viseléséről csak egyetlen — Űriből való — visszaemlékezésből értesültünk.

35 A ködmön viselete nők s férfiak közt általános lehetett, de én csak a női ködmönre találtam közvetlen adatokat. A szentmártonkátaiak, pándiak már csak az emlékezetükben őrzik; a Néprajzi Múzeum gyűjteményében van egy Űriből való,

36 Tápiószecsőről és Tápióságról pedig egy-egy fénykép tanúskodik e századi viseléséről. Mivel a tárgy maga a legdöntőbb adat, az Űriből való leírását közöljük. A ködmön bőre vörösbarnára festett; nyaka erősen kivágott (tehát kendőt kötöttek alája); válla ívelt vonalú, ujja egy darabból szabott, a bevarrásnál a válltetőn néhány kis ráncot vet. Karöltője egészen kevéssé kerekített. A ködmön hátrésze erős íveléssel derékhoz szabott; oldal varrása nincs, mivel a hátíveléstől a mellrész közepéig egy darab báránybőrből került ki. A derékvonalhoz kb. 12 cm széles csípőre boruló fodros aljrész kapcsolódik, ami az előrészen csákósra szabott, a faron pedig 12 ráncba hajtogatott. A ráncok és a hátvarrások találkozására két rózsa került fémszálakat körülfogó összesodrott fonalból. Hét darab füles, csavart tornyos ólomgombbal gombolták össze az elejét. Az ujjak lefutó varrásai, a karöltőszél és ujjabevarrás, valamint az ívelt hátvarrás piros vóccal erősített. A mellrész két felén széles, pirosra festett szatytyánbőr fut le derékig, amire zöld, bontott selyemszállal indás díszt varrtak 570