Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről

táját a Tápió mentén — éppen úgy, mint az ország más részén is — testi ruhára használták fel. Ebből a legegyszerűbb szabással, a legtakarékosabb megoldásokkal készültek az ingek, gatyák és pendelyek. Ilyen tiszta kenderből való régi ruhadarabokat kevés háznál őriztek meg, gyűjteményekbe sem került belőlük erről a területről egyetlen darab sem. A jelenlegi ismereteink szerint egyik legegyszerűbb fajta női ing is csak egyetlen esetben bukkant fel a gyűjtésem során, de már csak az emlékezetben: Pándon. A pamutfonal részbeni felhasználása, a kenderrel való keverése, majd a tiszta pamutanyagok térhódítása, megkedvelése, a szélesebbre szőtt vásznak lehetővé tették, hogy szabásban, díszítésben főként az ingek közt — még ugyan a régi szabásra utalva — változatok alakulhassanak ki. Ez a viseletváltozat időben kb. a múlt század utolsó harmadában következett be és élt a századfordulón, de a XX. század első évtizedeiben már mindjobban háttérbe szorult. Az utóbb vázolt periódusból való régi darabokat Nagykátán kaphattam kézbe a Gombos Nagy csaiád szérűn épült új, ambitusos házánál. Az anyai nagyszülők holmijai közt még kender vászon öltözetdarabokat is őriz Gyarmatiné Bozsik Mária. Ezek a tárgyi emlékek nagyban segítettek, hogy a másutt esetleg csak emlékezetben élő, hozzám már csak szájhagyomány útján továbbított 16. kép. Fiatal pár. Tápiósüly. — A nő viseletben, a férfi pantallóban, öltönyben, lehajtott gallérú ingben. (Felv. 1939, repr.) 560