Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió vidékén

26 Borzsák E., 1941. 211. 27 A halvány emlékezés miatt nem tisztázódott a gyűjtés során pontosan, hogy a fakéményeknek és deszkakéményeknek csak a külső borítása volt-e deszka, azért, hogy a tapasztott sár ne ázzon el, vagy a belső oldalak készültek deszkából, amit kívül-belül besároztak. Valószínűleg mindkét építési módot alkalmazhatták. Vö. Györffy L, 1909. 67—68.; Bartucz L., 1910. 40.; Miskolczy L.—Vargha L., 1943. XXIV.; Sztrinkó L, 1982. 145. 28 Vö. Wellmann L, 1967. Az urbáriumban minden községről felsorolják, hogy miből tudnak valamilyen hasznot hajtani maguknak. Ezek közé sorolják a nádat is a következő községekben: Tápiósáp 195., Kóka 199., Tápiószecső 202., Pánd 215., Nagykáta 241., Tápióbicske 244., Tápiószentmárton 247., Farmos 251., Tápiószele 253., Tápiógyörgye 258. 29 Galgóczy K., 1877. III. 382. 30 Lefedett vagy mozgatható tetővel ellátott deszkakéményeket az Alföld különböző területeiről ismerünk. Pl.: Bartucz L. 1910. 33, 40.; Miskolczy L.—Vargha L., 1943. 13., 53., 65., 73., 95., 100., 124.; í. Sándor I., 1963. 198—201.; Dám L., 1968. 250., Uő.: 1975. 90.; Uő.: 1982. 72., 75., 77. 31 Lásd még: Ebner S., 1927. 156.; Györffy I., 1909. 67.; Miskolczy L.—Vargha L., 1943. XXIV.; Barabás J.—Güyén N., 1979. 82.; Sztrinkó L, 1982. 145. 32 A mezővárosokban a kaminok már a század elején általánossá váltak. Magyar Néprajzi Lexikon, 3. köt. 14. Lásd még: Ebner S., 1927. 155—160.; Fél E., 1937. 356-on írja, hogy Dunapatajon kabin a neve. Bálint S., 1974 (75—2. 271. Szeged vidékén tápai kezdeménynek tartja. Ott karain, kamén, kabinnak hívják. A Jászságban indófni a neve. Szabó L., 1982. 186. A Nagykunságban kulinának, kaminnak hívják: Miskolczy L.—Vargha L., 1943. XXIV.; Bellon T., 1979. 173; Nagy Gy., 1975. 142—143. 33 Ezzel ellentétben a Jászságban igen szép, igényes kivitelű kaminajtókat találtak: Szabó L., 1982. 186. 34 Ebner S., 1927. 155—160. A umáo/nikhoz lásd még: Gönyey S., 1940. 28.; Nóvák J. L., 1913. 54, 56.; Bálint S., 1974/75—2. 272.; 7. Sándor L, 1977. 378—385. 35 Vö. I. Sándor L, 1977. 380, 381. 36 A szomszédos területek néprajzi vizsgálata, a SZMNA felmérése idején még nem látszott egyértelműen, hogy melyik típus a régebbi: SZMNA 1974. 245. Szabó László azóta kimutatta, hogy a Jászságban is a csonka kúp alakú kemence a korábbi típus, a csonka gúla alakú sarkos kemencét újabban az 1920-as évektől építik. Szabó L., 1982. 186. 37 Idős emberek elmondták, hogy a század elején elbontott múlt századi kemencéken megállapítható volt, hogy éppen úgy, olyan technikával készültek, mint most. 33 Vö. í. Sándor I. 1963. 28—38.; Dám L., 1968. 251., Uő.: 1975. 110. 39 A cserépkemence készítését lásd: Vargha L., 1940. 56.; Szűcs S., 1938. 194.; Miskolczy L.—Vargha L., 1943. XXIV. I. Sándor I. 1963. 44—49.; Sztrinkó L, 1982. 146. 40 Anyaga szerint csak a néprajzi irodalom tárgyalja, elkészítési módjának leírása miatt. 41 Ha kiderült, hogy szlovák anyanyelvű az adatközlőnk, a terminológiákat szlovákul is megkérdeztük. Sajnos, nem mindenre emlékeztek már, vagy nem volt a tárgynak szlovák neve. Pl. ismerték a búbos kemence, kerek kemence, szögletes kemence elnevezéseket, de azt mondták, szlovákul nincs más neve, csak pec. •42 A 94 éves Peregi Tóth István (Tápiógyörgye) és a 93 éves Hadovács János (Tápiószentmárton) arra emlékszik, hogy a kemencék rámáját fenyőlécből készítették. A 88 éves Bartuc Illés (Tápióság) agácafa és fenyőléc használatáról tud, más 70— 80 évesek a napraforgószár, és néhányan a nád felhasználásáról is hallottak. 43 Vö. I. Sándor L, 1963. 29.; Dám L., 1975. 111. 44 Ennek a körkörösen rakott ősi jellegű hurkatechnikának az emléke az Alföld különböző területéről ismert. A Tápió menti községek mindegyikében megtaláltuk. Fényképet eddig nem közöltek róla. Vö. Dám L., 1968. 252—253.; Uő.: 1975. 111.; Bakó F., 1978. 36.; Sztrinkó L, 1982. 146. 45 Biharban és Sárréten a kemencét még kiégetés előtt kitapasztották belülről. L. I. Sándor I., 1963. 32., Dám L., 1975. 111. 46 Saját gyűjtés, 1963. 47 MNA, Farmos — Ikvai N. 1963. CKMA 196—67. 48 Vö. Bálint S., 1974/75—2. 273. 49 A kutatók figyelme a kemencepadkán való alvásra kevéssé terjedt ki. Nem foglalkoztak vele, pedig ezeket a széles padkákat a 2. világháború előtt még sok 523