Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió vidékén
helyen megtalálták Bálint S., 1974/75—2. 272. Tápéval kap csolatosan írja: , A kemencét körülülték, olykor körülfeküdték. ' Lásd még: Barabás J.—Gilyén N , 1979. 77. 50 Vö. Barabás J., 1974. SZMNA 1/1. 243. 51 Lásd a 39. jegyzet irodalmát. 52 A szomszédos Szolnok megyében a kemence sarokpihenőjéhek terminológiája igen nagy változatosságot mutat. Nálunk a kuckótól eltérő változatokra csak egy-egy példát találtunk. Vö. SZMNA. 1/2. (térképek) 169. 53 Úriban egy adatközlő egyszer kuciknak, később kuckónak nevezte a sarokpihenőt. Mikor külön megkérdeztük, mi volt a neve, elbizonytalanodott és azt felelte: jobbadán kuckó. De a kucik terminológiáját 1963-ban Farmoson Ikvai N. is feljegyezte: CKMA Ad. 196—67. 54 L. Barabás J., 1974. SZMNA. 1/1. 247. 55 Borzsák E., 1941. 211., ahol ennek a kispadkának a neve pocik. 56 Bálint S., trónszerű kispadkáról beszél Tápé vonatkozásában, de a közlésből nem derül ki, hogy ez a kemence sarokpihenőjében, vagy a kemencepadka ajtó felőli oldalán van. 1974/75—2. 272. 1. Magunk a kispadkáról való adatokat gyűjtőutunk végén szereztük. A későbbiekben már nem volt mód arra, hogy a többi községben újra utánaérdeklődjünk. Érdemes lenne tüzetesebben megnézni, hogy általános, vagy csak szórványos jellegű jelenséggel állunk-e szemben. 57 Vö. Dám L., 1968. 255. 58 Vö. Györffy I., 1910. 55—59.; Bartucz L., 1910. 43.; Miskolczy L—Vargha L., 1943. XXIV.; Nagy Gy., 1975. 264, 289—290. 1., 128—129. kép; Bellon T., 1979. a Nagykunságon levelesganéból formás baromfiólat, kutyaólat is csináltak. (Képek oldalszám nélkül). 59 Borzsák E., 1936. 52. írja, hogy a környéken először Monoron használták a trágyát a földek javítására, már az 1850-es évek elején, a német telepesek hatására. 60 Vö. Borzsák E., 1941. 216., Vő., 1936. 52., Füzes E., SZMNA 1/1. 274., valamint az 58. jegyzet irodalma. 61 A darunyak szomszédos elterjedését lásd az SZMNA II/2. 194., és Füzes E., 1/1. 274. 62 Borzsák E., 1941. 213. 63 Vö. I. Sándor I., 1977. 358. 64 Vö. Füvessy A., SZMNA 1/1. 278. 65 A Ceglédhez közel levő Törtelen az eszköz neve: húzóvilla. Ikvai N. gyűjtése MNA. 1966. CKMA ad. 311—67. 33. (Törtelen a kétágú kerekes villára, a gurgulyára is emlékeztek. Ritka helyen használták. Gönyey S. Szokolyán jegyezte fel, hogy „a fazekat villa alakú fával helyezték a kemencébe". 66 Véletlen szóegyezés a ma használatos TV-vel. Vö. í. Sándor I., 1977. 363.; Madarassy L. 1905. 296—297. fölsorolja a terminológiák elterjedését. A tévé nincs benne. 67 Fél E., 1937. 360. 68 Borzsák E., 1941. 220. 69 Borzsák E., 1941. 222. 70 Vö. Bálint S., 1974/75—2., 270. 71 Peregi Tóth István elmondta, hogy gyermekkorában látott éietében először szenet. Akkor az iskolában is búbos kemencével fűtöttek, csak az nagyobb volt, mint az otthoni. „Lehettem olyan 10 éves, mikor láttam először, hogy a zsidók szenet hoztak. Hát osztán tűnődtünk, mi lehet az, mer iskolába jártunk. Hát oszt mink gyerekek, mikor hazamentünk, újságoltuk otthon, hogy mit láttunk mink! Ojan kemíny valami, oszt fínyes. Szénnek híják. Hát oszt az apám mondta, hogy hát ezt az urak tanálták föl, hogy evvel jobb tüzelni, mint a szalmával. — Hát hogyne vóna! Most mán tudjuk, hogy mi a szén! 7 ' 72 Fényképét az összehasonlításon kívül azért is érdemesnek tartjuk közreadni, mert Pest megyei eredeti elterjedési területén már csak fényképet, vagy csempedarabokat találtunk. A mendei barna csempekemence alakja, felépítése, a deszkából hozzáillesztett lócapadkák elhelyezése teljesen megegyezik azzal a zöld kályhával (illetve csempekemencével), amelyet Gönyey S. fényképezett 1938-ban Szokolyán. Fényképét lásd: Studia С 5. kötet (Börzsöny néprajza) címlapján. Negatívja a Néprajzi Múzeumban F. 80 437 lelt. számon található. 73 A három terminus ugyanazt a tárgyat jelöli. (Helyes lenne talán a későbbiekben a csempekemence terminust a szakirodalomban elkülöníteni a cserépkemencétől, mert összetéveszthető a Biharban, Sárréten használatos, törött cserépdarabokból falrakott, majd kívül-belül sárral betapasztott csonka kúp alakú cserépkerriencé524
