Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió vidékén

val húzták vagy kotorták ki a parazsat, vagy nagy fazék vizet dugtak be a kemencébe melegedni, s közben oda-oda ütődött a fazék a kemence oldalához (Farmos, Tápiószentmárton). Ha szárízikkel, venyigével, gallyal fűtötték a kemencét, akkor a kemence szája sérült meg. Ezt hamarosan ki kellett javítani, nem „csúfoskodhatott sokáig". A kemence belsejét mindig nyáron javították, mikor keveset használták. „Amellikünk vót a legkisebb, azt küldték be a kemencébe. Be köllött bújni. Anyánk meggyúrta a sós sarat — később már mi magunk —, oszt mink, mint gyerekek, kisimítottuk" (Mende). „Lámpát tettek be egyik sarokba, az világított. Inkább csak alul kellett kisimítani, mert fönt nem volt annyira kitöredezve. De lejjebb megcsináltuk, hogy szép sima legyen. Mikor mán kész vót, akkor anyám adott egy ilyen öreg meszeilöt, hogy belül még jól sírni esd el, mer hát belül a kenyér sokszor odaér" (Kóka). „Nem egy jó dolog vót! Rossz levegő vót benn! Füstszag, meg korom. Ügy kellett alkalmazkodni, hogy levegő is jöjjön be. Alig vártuk, hogy kijöjjünk! össze is kormozódtunk. Olyan ruhát vettünk fel, ami már régi vót, nem sajnáltuk" (Üri). A kemence méretei és részei A házak magassága megszabta a kemencék magasságát. A régen épült, alacsonyabb házak kemencéje akkor is alacsony maradt, ha közben a kemencét kicserélték a modernebb formájú szögletes kemencére. Tápiószelén elmondták, hogy mikor 1965-ben a ház falát két sor téglával megemelték, akikor dobták ki a kerek kemencét. Helyette szögletest csináltak, amit magasabbra vettek a réginél. A legidősebb visszaemlékezők szerint a kemencét kb. 120 cm magasra építették, a padka magasságától fölfele számítva. „Ez meg vót mán szabva, hogy 120 cm. Az öregek hagyták eztet miránk, hogy így csináljátok, így sikerül" (Tápiógyörgye). Tápiószentmártoni adat szerint „a kemence magasságát hozzámérték a palláshoz. Körülbelül 50—60 cm-rel kellett alacsonyabbra csinálni a fölötte menő gerendánál" (78—79. kép). Az újabb kemencék magasabbak voltak: „ha felálltam a patkára, kb. 160 cm volt fölfele" (Űjszász). A felmért kemencék adatai megfelelnek a fönt elmondottaknak. A Farmoson 1963-ban felmért búbos kemencék magassága 115 és 122 cm volt,

47 az 1979—80-ban mért kerek kemencéké 125 cm (Tápiószentmárton), 130 cm (Tápiósáp). A szögletes kemencék magassága: 115 cm (Tápiószentmárton), 125 cm (Felsőegreskáta), 128 cm (Tápiószecső). A kemence sütőterének átmérője mindkét kemencetípusnál 90 és 135 cm között mozog. A kemencék belső méretét — belvilágát — mindig aszerint adták meg, hogy hány kenyér fér el benne. Legtöbb háznál 4—6 kenyeret sütöttek, ritkábban 8-at. A kenyerek 4—5—6 kg-osok voltak, ritkábban 7—8 kg-ost is szakítottak (Tápiószentmárton). Rendszerint cipót, vakarcsot is sütöttek а kenyerek mellett. Pl. egyik tápiószentmártoni kemencében, amelynek 125 cm az átmérője, egy-egy alkalommal 4 db 5 kg-os kenyeret, egy 2 kg-os cipót, egy 1 kg-os vakarcsot (68. kép). A cipót még aznap reggel kivitték a mezőre, a vakarcsot a gyerekek ették meg reggelire (Tápiósüly). A kemence teteje. A kerek kemencék tetejének átmérője 70—80 cm között váltakozik. A lefedésből adódó, a kemence testénél kissé szélesebb karima vas483