Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió vidékén

Sifonykemencének (Tápiószentmárton, Farmos), sublótkemencének (Kóka, Úri) nevezték. Kevés helyen váltak be. Könnyen összedűltek vagy füstöltek. Nem voltak hosszú életűek. Mi a gyűjtőúton egyet sem láttunk. A kemencék elnevezése — mint az Alföldön másutt is — mindig a kemence alakjára utal, nem az anyagára/'

0 A régibb típusú, csonka kúp alakú kemencét (mint fentebb már említettük) korábban az egész területen búbosnak, búbos kemencének nevezték. Ez a megjelölés azonban kezd feledésbe menni, mert felváltotta egy szintén a formára utaló névadás, amely a kerek és a szögletes formájú kemence ellentétét fejezi ki. így a csonka kúp alakú kemencék neve (egy-egy községben is váltakozva) kerek kemence, gömböjű kemence, gömbölű kemince. A csonka gúla alakú kemencék elnevezése pedig: négyszegletes kemence, négyszögletes kemence (Tápiósüly, Tápióság, Nagykáta), szögletes vagy szegletes kemence (Űri, Kóka, Pánd, Tápióság, Tápiószentmárton, Farmos, Tápióbicske, Űjszász), négyszögletű kemence (Tápióság), sarkos kemence (Tápiószentmárton), négysarkos kemince (Tápióság), szlovákul: pec (Mende, Tápiósüly).

41 A kemence készítése A kemence a szobának mindig azt a sarkát foglalja el, amelyik a szoba és a konyha közti közfal és a ház hátsó, hosszú fala között van. A Tápió mentén a legritkább esetben csinálta kőműves a kemencét. Legtöbbször mindenki saját maga készítette a családjával (Tápiógyörgye). De ha a 43. kép. Kisméretű kaminajtó. Belül a kemence tévője. Vámosszéki tanya. (F.: Ikvai N., CF 20 033) 482