Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Halász Péter: A Tápió menti falvak telekhasználata és építkezésének változásai
szükség lenne rá, mint a régi épületeknél — elhagyják, illetve a magasba emelik: erkéllyé teszik, amire pedig az égvilágon semmi szüksége egy falusi családnak. Az újabb házhomlokzatok néhány kirívó, különösen elrettentő megjelenésű formáját a 46. és a 47. képen mutatjuk be. Aránytalanok, hivalkodók ezek az épületek, sem esztétikailag, sem pedig funkcionálisan nem kapcsolódnak a falusi környezethez. Akad azonban az újonnan épült házak között kedvezőbb megjelenésű is, mint például a 48. képen látható. Ezek az új házak azonban már semmilyen szempontból nem jellemzőek a Tápió mentére, bárhol az országban épülhettek volna. A nem szerves fejlődés útján létrejött, de nem is avatott építészek által tervezett silány kontármunkák ma együtt „élnek" a szigorúbb külső és belső törvények által létrehozott, hagyományos paraszti épületekkel. Együtt alkotják a felbomló, átalakuló faluképet (49. kép). 39. kép: DÍSZ3S de z.kaoromzat, Űr", 1934. (Halász Péter felvétele) 390