Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Halász Péter: A Tápió menti falvak telekhasználata és építkezésének változásai

A tető lécezését vesszőgúzzsal erősítették a szarufákhoz, a léceket a vásárokon szerezték be. Száz darab húsz krajcár volt a múlt század végén. Ezek a 4X7 cm átmérőjű hasított (később fűrészelt) fenyőlécek egymástól 60—65 cm távolságban kerültek a szarufákra. A fal tetejére sárgerenda feküdt, azon támaszkodtak a födémgerendák. A födémgerendákon nyugodott a koszorúgerenda, amit — például Kókán — talpszelemennek is neveztek.

35 Ez egy 10X10 cm-es bárdolt fenyőfa, amely kb. 3 cm-re kilógott a fal síkjából, a fal végénél pedig mintegy 5 cm-nyit ért túl. A szarufák zöme 24—25 cm átmérőjű, négyfelé hasított fenyőrönkből készült, de idővel egy részüket kicserélték tölggyel vagy akácfával. A szarufák alul horgos beeresztéssel, felül egyenes keresztkötéssel fekszenek a gerinc-, illetve a talpszelemenre, mindkét helyen faszegekkel vannak megerősítve. Az ágasfás lakóház tetőszerkezetének vázlatát Ofella Sándor rajzolta meg.

36 30. kép: Szelemenes ház, Kóka, 1984. (Halász Péter felvétele) A két végső ágasfát gyakran díszesen megfaragták (25. kép). Ezek és a válaszfalaknál beásott ágasok tartották a szelemen súlyának zömét, de a padlásgerendákon támaszkodó félágasok (26. kép) is viseltek valamennyi terhet.

37 A szelement tartó egész- és félágasok elhelyezkedése a 27. képen látható. Szarufát tartó alkalmi ágast látunk a 29. képen. A födémgerendák terhét a mestergerenda tartotta. Gyakran ebbe vésték bele a ház készítőjének nevét és az építkezés időpontját. Ilyet láthatunk a 28. képen (TSINÁLTATA BOZOKY FERENTZ 1840 Május 4 dikén jézus nevébe). A mestergerenda és a födém közti hely jelentős volt: itt tartották az imakönyvet, a különböző megszentelt virágokat és még sok mindent, ami fontos volt. A 30. és 31. képen ágasfával alátámasztott szelemennel készült házakat láthatunk. Még a múlt század második felében elterjedt a szelemenágas helyett az ollóágas használata. Ez azonban nem volt sokáig divatban, mert a XX. század elején elhagyták a szelement és áttértek a szarufás tetőszerkezetre. A külön380