Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Halász Péter: A Tápió menti falvak telekhasználata és építkezésének változásai

373 22. kép: Szoba—pitvar—kan Farrr ira beosztású, nádfeck ios. (Ikvai Nándor fel îles haz, vaspá vétele) álcás ablakokkal, hoz venyigét, szalmát tet Az épülő ház alapjába á levő papírpénzt), újabban noz, mikor megkezdték a : Ahogy emelkedett a olyan magasra építették keze",22 vagyis kb 200 J, nagyjából hagyták ki, s a Í Egy-egy ház fala egy ] rom nap alatt is megvert társas összejövetelre adott még idegenek is jöttek, ha csorát kaptak, de főleg cs nedvességet is kapott, sem test igényel egy-egy il

yen i komoly földrengés, mint p, falú épületekben, amikor i lak kidüledeztek .. .".24 A vert falat a XX. száz; knnek nagy előnye volt he mint a vert falat, benne ley a szilárdságát. A sárfalnak r tek, vagy egy darab рг Italában tettek pénzt (] Pedig borral, sörrel te fal felhúzását. „Azt mor fal, emelték a karókat míg elért „egy közép, •10 cm-ig. Az ajtók és szaradás után vágták ki lét alatt készült el, de 1 ék. Egyáltalában, az új alkalmat. Összegyűlt a meglátták, hogy valah ak köszönetet."23 Az ib vesztett szilárdságából, 'égi ház elbontásakor a aldául az 1839. évi, okc s Szentmártonkátán „s( ad elejétől kezdte felvál »gy fele olyan szélesre ( r

ö szecska és pelyva ug sndszerint már készített álcát, hogy összefogja néha régit, néha forg slt üveget tettek a há ndták, az szerencsét he összetartó kötéseket, es termetű ember ki az ablakok helyét c: a végleges formára, ha sokan összejöttek, ] j ház falának készíté: a rokonság, a szomszé iol falat vernek. „Esel yen vert fal azután i • Manapság komoly e falak szétverése. Csal ^zott jelentős károkat ok ház megrepedezett Itani a sárfal vagy rak (45—50 cm) lehetett с íyanis jelentősen megr tek alapot, régebben aj a sarat, [alomban íz sarká3Z." A falat nyújtott sak úgy még hase nagy ídok, de tleg vamég ha rőfeszík olyan a vert :, a faott faL csinálni lövelte ?yagba