Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Berényi István: A Tápió mente földhasznosításának átalakulása

JEGYZETEK A feldolgozó munka során az alábbi fontosabb források eredményeit vettem figyelembe, illetve használtam dolgozatom megírása során: Asztalos I.—Sárfalvi B. A Duna—Tisza köze mezőgazdasági földrajza. Akadémiai Kiadó, 1960. 394. Berényi I. Die Änderung der räumlichen Struktur der Landwirtschaft in der Umgebung von Kiskőrös. — Münchner Studien zur Sozial- und Wirtschaftsgeographie, 1973. Band. 7. 105—115. Berényi I. A parlagterületek kutatásának elvi és módszertani problémái. — Földr. Ért., 1974. 3. 198—218. Berényi I. A területhasznosítás átalakulásának főbb irányai az Alföldön. — Alföldi Tanulmányok, 1980, Békéscsaba, IV. kötet. 63—84. Berényi I. Abgrenzung der Zonen des Ballungsgebietes Budapest auf Grund der Flächenutzungsstruktur. Petermanns Geogr. Mitt. 2/1981. S. 103—106. Fényes E. Magyarország mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. 1—4. köt. 1836—41. Fodor F.: Magyarország gazdasági földrajza. Bp. 1924. Görög L. Magyarország gazdasági földrajza. Bp. 1954. Györffy I. Az alföldi kertes városok. Bp. 1926. Györffy I. A magyar tanya. Földr. Közi. 1937. Kemény B. Városkörnyék, városellátás. Területrendezés, 1975, 3. sz. pp. 33—41. Kiss A. Állattenyésztésünk belterjességének alakulása az elmúlt száz évben (1857— 1957). Stat. Szle. 1958. Magyarország vármegyéi és városai. A magyar korona országai történetének földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. Szerk. Szaklay J., Borovszky S. és Csánki D. Bp. 1910. 12. köt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1—2. köt. Tarnóczi L. A főváros, a peremgyűrű és a megye. Budapest, 1968. 6. évf. 10. sz. 28—30. Viszkei M. A budapesti agglomeráció kialakulása, helyzete és fejlesztési problémái. Területi Statisztika, 1972. 22. évf. 5. sz. 515—522. 336