Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

vetett ostorral és néha megfordulva irányította, biztatta őket. Némelyiket még a szekérben, az úton is kötéllel, lánccal kellett vezetni. A fiatal állatokat üres szekérben tanították be. A család 2—3 tagja is kísérte, biztatta, vagy éppen csitította az állatokat. Sok mókás jelenet zajlott ilyenkor (árokba borulás, tóba hajtás, elfutottak az állatok szekerestül), amit évekig emlegettek. Az ökrök, tehenek betanítása fél évig is eltartott. Sok türelem kellett hozzá. Ha az állat nyakát kitörte a járom, faggyúval kenték be és ha lehetett, 1—2 napig pihentették. A paraszti gazdaságok fontos, nem nélkülözhető és egyúttal a legértékesebb eszköze a szekér, illetve a kocsi volt.

248 Az egykorú források (de a mai napig is), egyértelműen megkülönböztetik az ökrök után való szekeret és a lovak után való kocsit. Az előbbi nehezebb, erősebb, az utóbbi könnyebb, finomabb és igényesebb kidolgozású volt.

249 Az ökrök után való szekér oldalának hossza 12 suk (kb. 384 cm) volt. Erős lőcsös kivitelű, elöl kisebb (75 cm), hátul nagyobb (90 cm) átmérőjű kerékkel. Két fő része az első- és a hátsó ágas, amiket a nyújtója köt össze. Oldalai létrásak. A szekér fenekében 2 szál deszka jelenti az aljat. Az ökrös szekéren gyakorta nem is volt ülésdeszka, mivel a gazda az állatok előtt járt és nem ülhetett föl a szekérre. Egyébként ez egy szál, az oldalak felső fáin túlnyúló egysukos szélességű erős deszka, a két végén alulra szegezett lécdarabbal, nehogy menet közben az oldalról lecsússzon. A kerekek emberemlékezet óta ráfozottak voltak, amit itt keréksínnek neveztek inkább és csak a kovács nevezte ráfnak. A régebbi szekereken 35—40, az újabbakon már 45—50 mm széles síneket raktak. Ezek arányában lett szélesebb és erősebb a talpfa is.

250 A kocsi formailag azonos a szekérrel, csupán könnyebb és vékonyabb anyagból készül, kisebb annál (hossza 9 suk; 288 cm). A kocsik létrás, vagy inkább négyzetesen hálózott oldalait bedeszkázták újabban, ahogy a kocsikasok 90. kép. Répahányó villák (Farmos, 20 355; 20 354; Tápiószele, 20 329.) 283