Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században
gazdálkodás csekély mértékű, bár ennek emlékei sorozatosan felbukkannak az írott forrásokban (csíkászó-, halászóvizek, a nádasok haszna, csátésok, bokros területek élése). A rendszeresen szedett növények közül a kamilla gyűjtése a kiemelkedő. A nagy területű legelőkön, szikeseken holdszámra virágzik ez a hasznos növény, amelyet saját szükségletre, de az utóbbi században már eladásra (gyógyászati hasznosítás) is gyűjtöttek az erre a célra szolgáló székfííszedő fésűvel (97. kép). A szedett virágfej eket lepedőkön, hamvasokon szárították és vászonzsá'kokba töltve tárolták vagy adták el. A falvak lakóinak létét zömmel az „első gazdaság", a növénytermesztés biztosította. Az urbáriális összeírásokból készített összegezésünk Mlenc községnél egyértelműen mutatja a terület falvainak termelési arculatát. A II. táblázat szolgáltatások sorozatából kitűnik, hogy a kilenced, heted terményei között miket termesztettek 1768 táján. A sorolás rendje egyben a mennyiségi sorrendet is jelöli. 117 A kilenc községből hétben első helyen áll a búza, de mindenütt azonban az őszi gabona. Ezt követi az árpa (tavaszi), a zab, majd csak ezután következik (rendszerint nem a nyomásokban termelt) többi növény. Szerepel itt a köles, kukorica, káposzta, borsó, lencse, dohány, végül a kender és a len. Nagykátán, Menden, Pándon és Sápon bordézsmát is jeleznek. A két-, illetve háromnyomásos jobbágyföldeken, az azokhoz tartozó kéltségekben rendszeres és eredményes földművelés folyt. A táblázat mutatja, hogy a XVIII. század végétől fokozatosan nőtt a szántóterület, amint azt az igásállatok száma és a területi adatok is bizonyítják. 118 A vizsgált terület jobbágygazdaságának legfontosabb termeivénye a gabona volt. Nem csupán az adatokból, de a művelési rendszerekből is csak ez következhet. Nem csupán önellátásra, dézsmára, de eladásra is termeltek már a XVIII. században, amint azt későbbiekben látni fogjuk. 28. kép. Szőrtarisznya (jövés-menéshez, ételhordásra ; Nagykáta, 17 918.) 206
