Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

A vetésforgóban a búzát a rozs (itt gabona; rozsbúza) követte rendszerint 2, esetleg 3 szántásba. Ezután kapás következett. Itft a rozs tarlóját leforgatták, ősszel újra szántották és végül sekélyebben tavasszal, vető alá. Ősszel, mindenszentek után a szántásnak végére kellett járni, nem maradhatott későbbre, mert már csak rombolt és nem használt a faggyal való munka. Tavasszal, ahogy a föld fagya kiment és az állat már nem dagasztotta a földet, mehetett az eke. Lényegében ezt a művelési rendét váltotta fel 1960-ban nagyüzemi táblákon a gépesített kollektív gazdálkodás, amelynek igazi termőtere ma is az egykori nyomásrendszerek szántóterülete. A többi csak kemény munkával, nagy befektetéssel hálálja meg a fáradságot.

104 Valamennyi adatunk azt bizonyítja, hogy e tájon csak kerülőekét használtak. Ebből következően a földeket váltakozva össze- és széjjelszántották, attól fügigően, hogy a parcella szélén vagy közepén kezdték a számítást. Vető alá mindig összeszántottak, hogy szélen maradjon pontos határnak a barázda és hogy könnyebb legyen a művelése (aratás, ekekapázás stb.). Az összeszántás gyakorlott, jó lovakkal sem volt mindig pontos. Az első fogiatásnál, ha csak lehetséges volt, mindig vezették a lovakat, hogy egyenes vonalba szántsanak, mert ahhoz igazodik a többi és később nehéz korrigálni. A jól beállított eke egyenletesen, jól fogott. A két láncra akasztott vasekéket nem is nagyon lehetett mozgatni, csak köves talajon kellett tartani őket. Ha valaki nagyon sietett a szántással, gyakran megesett, hogy „elevent hagyott", azaz fel nem szántott földöt borított be. Az ilyen csíkot Szentmártonkátán baszókának nevezik. Meglátszott, hol maradt el, mert egykettőre kinőtt az ilyen helyeken a gaz. A tarlólegeltetés elmaradásával (nem is lehetett legeltetni, mert szerte^széjjel voltak a földek) a tarlót aratás után, ahogy lehetett, leszántották. Szor23. kép. Madárijesztő (Alsóegreskáta, 20 079.) 199