Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ballon Tibor: A külterjes állattartás, a legelő- és rétgazdálkodás összefüggései a Tápió mentén

már csak gondos levéltári kutatás deríthetné ki, hogy ezek mögött az eltérések mögött mennyi a valóság, és mennyi az eltelt idő emlékezetének a módosulása —, de az elnevezések több-kevesebb azonosságot mutatnak. Minden szántóföld után természetesen járt kaszálórét és legelő, ahol lehetett erdő, és helyenként zöldségeskert, káposztáskert és kenderföld. Tanulságos lesz idézni az emlékezetet, hogy mit és hogyan őrzött meg ezekről a dolgokról. Ságon úgy tartják, hogy a minőségétől függően egy fertály föld {

= 4k jobbágytelek) a minősége alapján 8600—8800 négyszögöl volt, tehát körülbelül nyolc kishold vagy magyar hold. Fertál főd" után „fertál rét" járt — mondják, ami kb. 2 kisholdnyi nagyságú terület. Ugyancsak a szántóföld nagysága határozta meg a legelőhasználatot. A földje után volt joga, amelyet paskomületőségnek mondottak. Egy páskomra egy tehenet és egy sertést lehetett kihajtani. A rétből külön kiszakítottak egy darabot, amit kertnek osztottak széjjel szintén a föld után, ez általában százölnyi nagyságú volt. Ságon a határhasználat rendjét; a legelőhasználatot két testület, a gazdaközösség és a zsellérközösség intézte. Kókán — az emlékezet szerint — 3—5 holdnyi volt a fertályföld, amelyikhez egy hold rét járt, valamint kenderföld, és ugyancsak 100 négyszögöl kápo[sztáskert a temető alatt, amelyet napjainkig használnak. Sülysápon fertályos, félfertályos földekről beszéltek. Egy fertály — legelővel együtt — 10 magyar hold volt, melyet két fordulóban műveltek. Tartozott hozzá kenderföld is, melyet a Tápió menti nedvesebb, rétes helyeken jelöltek ki. Ebben a faluban az emlékezet azt őrizte meg, hogy a szántóföld, valamint a legelő és rét fele-fele arányban oszlott meg, amit a statisztika nem igazol: mindössze 180 hold volt a falu legelője. Az elkülönüléskor arra törekedtek, hogy lehetőleg mindenkinek legyen olyan földterülete, amelyik a Tápióra fut véggel, hogy kaszálórét essen bele. Sülyön a fertályföld 12 hold nagyságú volt. Ezt felemlegetve mindenkinek eszébe jut az általánosan ismert és énekelt nóta, amelyiket két változatban is énekelnek : Ha énnékem fertál fődem vóna A szeretőm régen az enyém vóna De mivelhogy nincsen Fából van a kilincsem És madzag a húzója (Bánáti Illésné) A másik változat archaikusabb formát őriz : Ha énnékem fertál fődem vóna, A szeretőm régen az enyém vóna De mivelhogy szeginy vagyok, Fertál fődem nincsen, Se apjának, se anyjának Kedve hozzám nincsen. (Bugyi János) Sülyben a földnagyság szerint lehetett „fél fertál" (6 hold), „fertál" <12 hold) és féhely (24 hold) egy-egy gazda birtokában. A falu határa 2400 hol160