Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól
OL. R. 293. 9. es. Pest megyei iratok. Ráday-levéltár Jerney-gyűjtemény XXIV. köt. 167. old. 36 Káldy—Nagy 1977. 37 OL. P. 535. 3. es. fasc. XVII. 4/36. másik lelőhelyű forrásból idézi Makkai 1958. 108. old. 38 OL. R. 307. 5. cs. 39 A kérdés bővebb kifejtését és a részletes jegyzeteket lásd Kocsis 1979. 40 OL. P. 422. 3. csomó IV. fiók, 1. csomag. OL. E. 137. 6. csomó fasc. 14. no 56. PmL. Prot. 1700. ápr. 18. OL. P. 59. 2. cs. PmL. IV. A. 1— h 14. doboz. 41 OL. P. 535. 1. cs. fasc. 2. OL. P. 1016. 2. cs. 12. tétel. OL. R. 319. 15. cs. 42 Dávid, 1982. 45. old. 43 Káldy—Nagy 1971. Káldy—Nagy 1977. OL. 1673. doboz 1582—1583. évi dikajegyzék. PmL.*Ajm. 1596/1. 44 PmL. Ajm. 1668/19. OL. P. 422. 27. cs. Egreskáta. PmL. IV. 31-e. fasc. 37. 1758/36. OL. P. 637. 1. cs. fasc. 5. PmL. Ajm. 1649/6. PmL. Ajm. 1628/1. PmL. IV. 75. a. M. 39. Káldy—Nagy 1971. Káldy—Nagy 1977. 45 A kérdés részletesebb kifejtését lásd Kocsis 1979. 46 A családszerkezeti vizsgálatoknál még a későbbi évszázadokban is számos nehézséggel, bizonytalansággal találja magát szemben a kutató. Ezek a bizonytalanságok fokozottabban érvényesek az általunk vizsgált korszakban, hiszen ezek az öszszeírások adóztatási és nem pedig statisztikai célból készültek. Ezért nem alkalmaztam a Laslett-féle tipizálást sem. (Andorka 1975.) 47 Dávid 1982. 55. oldal. Dávid Géza az 1565. évi defter vizsgálata és más forrásokkal való összevetése alapján vonta le a következtetését. Nála 53% körül volt azok aránya, akiknél nem írtak össze fiúgyermeket. Nekem a 60% a magyarországi legelső (1546) összeírás vizsgálata alapján jött ki ez a nagyon magas arány. Elképzelhető, hogy az összeírási gyakorlat változott a két időpont között — a későbbiekben teljesztették ki az összeírást az 5 év körüliekre is. 48 Dávid, 1982. 102—105. old. 49 Dávid, 1982. 99. old. A termés kiszámítását is Dávid Géza fenti munkája alapján végeztem. 50 Búza János, 1984. kézirat. Adatsorok. Itt köszönöm meg Búza János szívességét,, számos jó tanácsát. 51 Kocsis, 1979. 52 A források részletes megjelölését lásd Kocsis 1979. 24—30. old. Az ebben a tanulmányban közölt táblázatot kiegészítettem az újabb adatokkal. 53 OL. P. 422. I. szakasz VII. fiók 17. köteg. OL. P. 506. 30. cs. fasc. 172. PmL. СР. И. 28. 54 OL. E. 211.; OL. P 1341. Lad 22. fasc. 14.; Buza 1984.; Kocsis Gy. 1979.; Szakály F.,. 1972. 55 Az elemzéshez feltételeznünk kell, hogy az összeírások házról házra járva készültek. Habár éppen a különböző idézett perek azt is bizonyítják, hogy a kihallgatott tanúk még a házak 50 évvel korábbi sorrendjét is módszeresen, jól fel tudták idézni. Feltételezhetjük tehát, hogy a nem a helyszínen, hanem bevallásból készült névsorokban is a házak valós sorrendjében közölték a gazdák neveit. Feltételezni kell továbbá azt is, hogy a névsorok az önálló háztartások jelentős részét tartalmazzák. Két különböző időpontban készült összeírásból ki kell keresni azokat a 140