Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól

személyeket, amelyek mindkét névsorban szerepelnek. Ezek egytől kezdődő sorszámot kapnak, amely kijelöli az adott összeírásban a kezdőponttól (háztól) levő távolságukat. így minden azonosítható személyt két sorszám jelöl. (Pl. Tóth Györgyöt az egyik összeírásban elsőként, a másikban 15-ként írták össze, akkor az őt jelölő számok: 1 és 15.) A két számsort egy koordináta-rendszer vízszintes és függőleges tengelyére viszem fel. (Tóth György helyét pl. a vízszintes tengely 1., a függőleges tengely 15. pontjából húzott merőleges egyenesek metszéspontja adja meg.) Ezzel a módszerrel a koordináta-rendszerben egy pontsort kapok, amelynek minden pontja egy-egy személyt (házat) jelöl. Ez a pontsor a lakóházak egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedésének a helyszíntől elvonatkoztatott, szkematikus képét adja. Ha eredményként egy vagy több, többé-kevésbé szabályos vonal mellé rendeződött pontsort kapok, akkor az adott település soros-utcás volt. Ha a pontok rendszertelenül, szórtan helyezkednek el, a település halmazos volt. Ugyanis ha a település a valóságban utcás település volt, bármilyen logikus bejárási sorrend (először az egyik házsor, majd a másik, vagy cikcakkban egyszerre mindkettő), bármelyik háznál kezdve szabályosnak mondható vonal mentén jelöli ki az elvonatkoztatott pontok helyét. A képen az sem változtat lényegesen, ha a nem azonosítható gazdák is sorszámot kapnak, mert ez csak a távolságot növeli meg az egyes pontok között. Természetesen csak akkor kapunk értékelhető képet, ha a két névsorban jelentős számú az egyeztethető személy. Az esetleges beköltözésből eredő változásokat újabb időpontpárok vizsgálatával tudnánk feltárni. Jelenleg erre nincs módunk, mert összesen 3 publikált adatsor áll rendelkezésünkre. A vizsgálatot az 1559-ben és 1562-ben készült defterek alapján végeztem. Ezekben az azonosítható személyek aránya 50—70% körül volt. 56 PmL. CP. II. 26.; Kocsis Gy., 1979.. OL. P. 506. 30. es. fasc. 172. 57 PmL. Ajm. 1552/2. OL. Libri Regii. 1651. 58 Kocsis, 1979. 25—26. old. 59 Petróczi, 1965. 96—97. old. PmL. IV. 31. e. 1772/35. 60 OL. P. 59. 2. es. 1734. PmL. Ajm. 1743/14. Barth János szíves közlése. 61 Korabinsky, 1786. MSK US. 83. köt. OL. P. 392. lad. 53. No. 23., No. 65. OL. P. 422. II. szakasz 1. csomag. 62 A folyamatot részletesen tárgyalja: Petróczi, 1965., Wellmann, 1967. OL. S. 87. no. 21., no. 22. 63 OL. S. 87. no. 35. 64 Pest megye műemlékei, 1959. 65 OL. P. 1016. 2. es. 12. tétel. OL. P. 535. 1. es. fasc. 2. Anjou V. köt. 56. sz. oklevél. 66 Wellmann, 1967/a. 67 Györffy, 1943. 68 PmL. IV. 165. a. 69. doboz. OL. S. 91. no. 20. 69 PmL. IV. 284. a. 1. doboz 1862. 70 PmL. IV. 77. a. no. 1901. 71 Járási Földhivatal, Nagykáta. Itt köszönöm meg a Járási Földhivatal munkatársainak segítségét, türelmét, amelylyel lehetővé tették a XIX. század végi kataszteri térképanyag megtekintését. PmL. IV. 156. b. 54. doboz. XVIII. kútfő No. 30. PmL. IV. 284. a. 1. doboz. 1864./728. M.S.K. U.S. 2. kötet. 72 PmL. IV. 77. a. No. 1812. 73 OL. S. 90. No. 1. 74 OL. P. 1009. 2. csomó. 75 PmL. Úrbéri térképek No. 5., No. 6., No. 18. PmL. IV. 165. a. 79. doboz. 141