Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól

5. sz. táblázat A KÖZSÉGEK LAKOSSÁGÁNAK NÖVEKEDÉSE 1850 1869 1900 1910 1930 Mende 978 1578 1915 2 542 Sáp — 1469 2019 2535 3 117 Süly — 1018 1539 1933 2 504 Üri — 1879 2131 2179 2 535 Farmos 933 1328 1957 2369 3 184 Kóka 2193 2857 4001 4436 4 868 Nagykáta 4148 5045 7560 8910 11005 Egreskáta puszta 200 — — — — Pánd 1530 1636 1756 1895 2 072 Szentmártonkáta 2394 2438 3145 3236 3 933 Boldogkáta puszta 114 — — — — Tamáskáta puszta 270 — — — — Tápióbicske 2276 2653 3354 3818 4 226 Tápiógyörgye 2785 3750 5236 5670 6 147 Megyer puszta 96 — — — — Tápióság 1208 1358 1821 2289 2 596 Tápiószecső 1568 1556 2359 2889 3 902 Tápiószele 2585 3595 6527 7966 9 817 Tápiószentmárton 2407 2797 3715 3941 5 367 Sőreg puszta 191 — — — — Sáp, Szecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Szele, Györgye.) Ennek a tendenciának eredményeképp Szentmártonkáta belterülete egész különlegesen alakult. A régi belterülettől mintegy 2 km távolságra húzódott a vasútvonal. A vasútállomáshoz vezető út mellett a „Bánom szőlőkből" kialakított házhelyeken épült egy sor ház köti össze a régi faluval a vasútállomás mellett kialakult új falurészt. A XIX. században kétbeltelkes községek belterülete csak kisebb mértékben növekedett, mert itt a kertségek beépítése sokáig kielégítette a házhelyigényeket (Űri, Pánd, Ság, Kóka, Nagykáta). Néhány községben a korábbi belterülettel szomszédos szőlőkben vezetődött le a házhelyek iránti igény. (Bicske, Farmos, Kóka.) Itt a korábban is meglevő szőlőbeli gunyhók és a huzamosabb kint tartózkodást igénylő szőlőbeli munkák is elősegítették a folyamatot. Farmoson pedig a törpe szőlőbirtokos parasztság—agrárproletárság már korábban is állandóan a szőlőbeli tanyákon lakott. TANYÁK, URADALMI MAJOROK A Tápió mentét a néprajzi és az agrártörténeti szakirodalom nem tartja számon a tanyás területek között. Ennek oka részben az, hogy a kutatás többnyire a nagy határú alföldi mezővárosokban és a szabadalmas kerületekben vizsgálta a tanyakialakulás gyökereit, a továbbfejlődés irányát, illetve újabban 129