Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól

egyik végében elhelyezkedő szérűskertek funkciója, a működésükhöz kapcsolódó 'munkamegosztási hagyomány teljesen megfelel a típusos szálláskertes településeken megfigyelt jelenségeknek. Ezért véleményem szerint annak ellenére, hogy formailag a szalagtelkes falvak közé tartozna, a szálláskertes települések közé sorolhatjuk. A község jó példa arra is, hogy a földrajzi tényezők ellenére, az egész Alföldön elterjedt településtípus alakulhatott ki a hagyomány erejének eredményeképp. Lényegében arra kell gondolnunk, hogy a térképi ábrázolás gyakran nem elegendő a településtípus megállapításához. A katonai térképek alapján Tápióság esetében sem lehet egyértelműen megállapítani a kétbeltelkűséget, de a XIX. század végi kataszteri térképen (lásd 10. sz. térkép) még néhány szérűskert látható, és gyűjteni is lehetett az emléküket. Tápióságon Pándhoz és Űrihoz hasonlóan eredetileg a Tápió völgyében voltak a lakóházak, a szérűsker16. sz. térkép: Tápiógyörgye—Pokoltanya 1900-ban. Járási Földhivatal, Nagykáta.