Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A legtöbb kereskedő segéd nélkül, családjának segítségével dolgozott, s szűkös körülmények között élt. Páran közülük kiemelkedtek, s nagy vagyonra tettek szert. A XIX. század közepéig a váci kereskedők zöme görög volt, a század második felében azonban — a imár említett kedvezőtlenné vált kereskedelmi viszonyok (hatására — a görögök zöme kitelepült a varosból. A kereskedelemben a görögök helyét a zsidók foglalták el. Miután az 1867:17. te. a zsidóság számára kedvező helyzetet teremtett, a városban a zsidóság gyorsan elszaporodott.

66 A váci kereskedelemben jelentős szerepet játszották a korábban országos hírű váci vásárok, s az igen élénk hetipiacok. Évente 4 nagy országos vásárt tartottak a Vörös-házat körülvevő vásártéren.

67 A XIX. század közepén különösen jelentős volt a váci vásár állat-, gyapjú-, dohány- és gabonakínálata. A vásárok a fentebb említett kedvezőtlen körülményed hatására eljelentéktelenedtek, s csak a közvetlen környék szükségletének cseréjét bonyolították. 4.2. A VASUTAK HATÁSA A város kereskedelmére további csapást mért a losonci vasút átadása — csökkent a hetipiacok forgalma is —, mivel az új vonal a felvidék kereskedelmét elterelte.

68 Ártott Vác kereskedelmének a Galga-völgyi vasút felépítése is, amely a Galga-völgy kereskedelmét Aszód felé terelte. Kedvezőtlenül hatott az Ipolyság—Párkánynána—Budapest-vonal átadása is, hiszen ez a vonal az Ipoly mente forgalmát Párkánynánán keresztül a fővároshoz csatolta. Vác átmenő forgalma ugyan megnőtt, de ezen a vasút és nem a város keresett. E bezártságon, mely Vác kereskedelmét csak közvetlen környékére korlátozta, kívántak rést ütni a Duna—Ipoly-völgyi vasút megépítésével. A váciak már 1898-ban kérvényezték — jelentős anyagi hozzájárulás felajánlásával — egy Nógrád vármegye felső részével közvetlenül összekötő vasútvonal felépítését. A vasútvonal építését azonban csak az 1907:43. te. rendelte el. Az új vonal Vácnál kötötte össze a budapest—marheggi vonalat Nógrád megye északi részének vasútvonalaival.

69 Irányvonala : Vác—Verőce—Diósjenő—Drégelypalánk. Drégelypalánknál csatlakozott a párkánynána—balassagyarmati vonalhoz, s innen mint peázs vonal futott az Ipolyságig. Diós Jenőnél a pálya elágzaott, s a Lókus-patak völgyében egy szárnyvonal haladt Romhányig. Mivel Vác mint átszálló állomás szerepelt az Ipolyság és Budapest között, az utasok egy része áruival nem szállt át, hanem a közeleső váci piacon árult, illetve vásárolt.

70 Az 1938:34. te. Gödöllő—Budapest helyiérdekű villamosvasút építését rendelte el.

71 Az építkezést 1909-ben kezdték el, s 1911-ben már át is adták. A váciak ettől a vonaltól is a helyi kereskedelem fellendülését várták. Az eredeti elképzelések szerint Veresegyházán keresztül közvetlen összeköttetés született volna Vác és Gödöllő között,s ugyancsak Veresegyházon keresztül Vác és Rákospalota között is. A váciak kedvezőnek találták, hogy az új pálya végállomása Rákospalota, s így a Pestre igyekvők csak átszállással érhetik el céljukat, s remélték, hogy az árusak а közvetlenül elérhető váci piacra utaznak inkább. A remények azonban nem váltak valóra. Egyrészt az új vonalon Vácról Gö350