Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
döllőt csak _ átszállással lehetett megközelíteni, ezzel a Veresegyház—Gödöllő közti rész eleve kiesett Vác kereskedelmi érdekköréből, másrészt a menetrendet Vác számára kedvezőtlenül alakították ki, a kora reggeli órákban a vonatok zömét Pest felé indították, ezzel is Pest felé terelve a piaci forgalmat. 72 4.3. A VÁCI HITELINTÉZETEK Magyarország kapitalizálódását a kiegyezésig a tőkehiány nehezítette. 1867-ig mindössze 4 bank, 1 földhitelintézet és 58 takarékpénztár működött. 73 Ezek együttes tőkeereje sem érte el a 100 millió forintot. Ezzel szemben Ausztria egyetlen nagybankjának, a Creditanstaltnak a tőkeereje meghaladta a 114 milliót. 74 A kiegyezést követő átmeneti konszolidáció lehetővé tette az osztrák és egyéb külföldi tőke beáramlását. 1867—1872 között 5 külföldi érdekeltségű nagybank, 117 kisebb bank és 206 takarékpénztár alakult. Tőkeerejük 1872-re elérte a 400 milliót. 75 A XIX. század második felétől Vác fejlődését is akadályozta a megfelelő hitel hiánya. Kölcsönt csak 8—10%-os uzsorakamatra lehetett szerezni. A kamatot havonta előre kellett fizetni, úgy hogy a kamat a törlesztés végére általában a tőke dupláját is meghaladta. Az 1860-as évektől a kor országos divatjának megfelelően Vácon is egymás után alakultak a pénzintézetek. Az 1874-es országos kimutatás 2 váci és 1 nagymarosi, de tevékenységét Vácra is kiterjesztő hitelintézetről tesz említést. 76 Az első váci pénzintézet, a Váci Takarékpénztár 1864-ben alakult 30 000 forint alaptőkével. A pénzintézet alapítását kezdetben a váciak is Fáy szellemében emberibaráti cselekedetnek tekintették, ezt bizonyítja az is, hogy az alapítási költségéket nem a részvényesekre hárították, hanem közadakozás útján gyűjtötték össze. 77 A pénztárba vetett bizalom pár év alatt megerősödött, ezt bizonyítja az is, hogy a Káptalan a gondozására bízott „Kegyesalapok" kezelését a pénztárra bízta, s vele végeztette az összes bankári teendőit. 78 A takarékpénztár első 10 évét az egyenletes fejlődés jellemezte. Az alaptőke 1874-re megduplázódott, 1874-re 60 000 forintra nőtt. Az üzlet legjelentősebb ágát jelentő takarékbetét-állomány az első évi 100 000 forintról 543 116 forintra, a váltók összege 100 000 forintról 388 320 forintra szaporodott. A jelzálog összege 18 000-ről 128 584 forintra emelkedett. 79 A kiegyezés után a takarékalapítási láz Vácot sem hagyta érintetlenül. Itt is sorra alakultak a pénzintézetek. Az 1870-es évek végén már Vácott és közvetlen környékén 5 pénzintézet működött, a Váci Takarékpénztár, az Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet, a Verőcei Takarékpénztár, a Nagymarosi Takarékpénztár és a Vácvidéki Népbank. Az 1880-as évek első feléig valamennyi intézet csak pénzkölcsönzéssel s takarékbetéttel foglalkozott. A betétállomány elhódításáért versengtek egymással. Az 1880^as évek végével a nagyüzemi iparosítás megindulásával a pénzintézetek üzletköre kibővült, fokozottan bekapcsolódtak a több kockázattal járó, de ténylegesen nagyobb haszonnal kecsegtető üzleti életbe. Az ezután kezdődő kíméletlen verseny nem kedvezett a kis tőkéjüket ügyetlenül forgató intézeteknek. A versenyből a Váci Takarékpénztár került ki győztesen, s komoly üzleti vállalkozásokba kezdett. 1889-ben a bécsi Wrana Céggel közösen megvásárolta a régi Udvardy— Hoffmann-féle gőzmalmot, s az átalakítás után „Váci Hengermalom Rt." né351
