Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A nagyüzemi jellegű nyomdaipar Vácott az 1860-as években alakult ki. 1864-ben Robonyi Géza megvásárolta és korszerűsítette a Plessel-féle nyomdát. Nyomtatott folyóiratokat, irodalmi művöket magyarul, németül, szlovákul, valamint hirdetéseket, felragaszokat, árjegyzékeket, váltókat, étlapokat, számlákat.

57 1868-ban Robonyi megvált a nyomdától, új tulajdonosa a „Siketnémák Összműködő Ipar Intézete" részvénytársaság lett. A gépparkot tovább fejlesztették Bécsből modern gépeiket, öntött díszeket és fejléceket hozattak. A nyomdákban 1873-ban már 23 nyomdász és 8 könyvkönyő dolgozott.

58 A XIX. század második felében gomba módra szaporodtak a kis nyomdák Vácott. 1866-ban Kohn Viktor és Ungár Sándor alapított újabb nyomdát. A nyomdában 4—5 alkalmazottat foglalkoztattak.

59 1871-ben alakúit Spitzer Miksa,

60 1892-ben pedig Katzburg Dávid jiddis nyelvű kiadványairól híressé vált nyomdája. Itt nyomtatták az első hazai, európai hírű héber nyelvű újságot a Tel-Talpiot című vallási lapot. 1896-ban a fegyházban nyílt újabb nyomda. Érdekessége, hogy cirillbetűs kiadványokat is nyomtatott.

61 1907^ben indult, s azután Vác legjelentősebb nyomdája lett a Pestvidéki Nyomda.

62 Tulajdonosa Derosényi Dezső volt. 1910-ben még két kis nyomda alakult „Völcz és Társa" néven az egyik, s Pannónia néven a másik. Vác kisüzemeinek sorában említést érdemel még a „Herczeg László regattaés csónakgyár". A kisüzem 6—7 munkással dolgozott, s évente 40—50 csónakot gyártott. Termékeit főként a hazai evezősegyesületek vásárolták. Működött a városban két kis vegyi üzem is, a Picot-féle Lessive Phénix mosóporgyár" 15 munkással dolgozott, s a környék szükségletét elégítette ki. Schmiedl Marik szappangyára 6 munkással dolgozott, s termékeit szintén a környéken értékesítette. A világháború kitörése akadályozta újabb üzemek létrejöttét. A már meglevő üzemekben pedig, mind mennyiségileg, mind minőségileg visszaesett a termelés. (Az ipari munkásság mozgalmait a 4.5. pontban tárgyaljuk.) 4. KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS, HITEL 4.1. A KERESKEDELEM JELLEGE A XIX. század második felében a váci kereskedelem hanyatlásnak indult, A város kereskedelmére kedvezőtlen hatást gyakorolt a vasúthálózat kiépítése. A vasút által olcsóbbá, egyszerűbbé vált utazási és szállítási lehetőségek a fővárosnak kedveztek, s a korábban Vácra irányuló összforgalom jelentős részét is Pestre irányították.

63 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már idézett 1874-es kötetéből tudjuk, hogy az 1870-es években 184 kereskedő dolgozott Vácott, 30-féle kereskedésben.

64 Az apró, kiskereskedések lánca sűrűn behálózta a várost, s az azonos cikkekkel kereskedők mindent megtettek egymás vevőinek elhódításáért. Működött a városban 53 szatócs, 22 lisztkereskedő, 7 fakereskedő, 6 fűszer-, 6 borkereskedő, 8 kávémérő, 6 rőfös és 23-féle egyéb kereskedés.

65 349