Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
A társaság rövid időn belül megszerezte a Váci Horgany hengermű Rt. tulajdonjogát is. Ezután a fejlődés üteme meggyorsult. A fejlődést bizonyítja a horganylemez-behozatal alakulása 1894—1900 között. 51 1894-ben 32180 q, 1900-ban 12 730 q. Majdnem egyharmadára csökkent a behozatal, holott időközben a horganyt feldolgozó iparágak termelése jelentősen nőtt, s horganylemezigényük fokozódott. A megnövekedett keresletet a váci gyár elégítette ki. Termékei pár év alatt jó hírnévre tettek szert a mülenniumi kiállíáson nagydíjat, az 1900-as párizsi világkiállításon pedig dicsérő oklevelet kapott. 52 « Az egyenletes fejlődést a világháború kitörése meggátolta. Hadiüzemmé nyilvánították, s a kereskedelmi horganylemez gyártásáról áttért a hadiipar speciális lemezeinek előáUítására. A harmadik jelentős váci gyár a Kobrák Cipőgyár 1905-ben alakult. A város vezetősége a Kobrak-gyár építkezéséhez is biztosította a szokásos kedvezményeket: ingyen telket, pótadómentességet, s a gyár minden munkása után évi 10 korona szubvenciót ajánlott fel. Az építkezés 1905. június 7-én kezdődött meg, s 1906 elején már a termelés is megindult. 5 ^ Kezdetben a munkáslétszám 300—400 között mozgott. A munkásság a váci és Vác környéki cipészekből, kontárokból, a Pestre járó segédmunkásokból s a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokból toborzódott. A gyárat modern amerikai gépekkel szerelték fel. Termékeik széles skálán mozogtak, a finom női cipők kivételével mindent gyártottak. A gyár jó minőségű termékeit az egész országban árusították, de sokat szállított külföldre is, főleg a Balkánra. Az 1910-es évektől az országot elárasztották a gyengébb minőségű, de olcsóbb amerikai cipők. A Kobrak-gyár nem bírta a versenyt az olcsó amerikai áruval. 1912-től hanyatlásnak indult, 1913-ban a csőd elkerülhetetlensége már nyilvánvalóvá vált. A gyár munkásait, alkalmazottait érzékenyen érintette a gyár esetleges becsukása. Az ügy országos jelentőségűvé vált, hiszen a Kobrák-cégnek 20 budapesti és 60 vidéki kereskedése is volt, s közel 4000 munkást alkalmazott telepein. Az érdekeltek kérvénnyel fordultak a kereskedelmi miniszterhez, s kérték, hogy „ ... a miniszter parancsoljon rá a bankokra, s mentsék meg a magyar iparnak ezt a hatalmas vállalkozását". 54 A csődöt nem sikerült megakadályozni, 1913 júliusában bezárták a gyárat. A hatalmas, modem gyárépület éveken át gazdátlanul állt, a világháború kitörése után pedig hadikórházzá alakították át, majd rokkantüzemet rendeztek be a termekben, ahol a felgyógyult rokkant katonák, cipész, nyomdász, szabó, kosárfonó, faipari esztergáló, tűzhelykészítő mesterséget tanultak. 55 1908-ban alakult Hirmann István mérőeszköz- és szerszámgyára. A gyárat a kor technikai színvonalának megfelelő modern gépékkel szerelték fel. A hajtóerőt egy 18 lóerős motor szolgáltatta. Kezdetben 35—40, az 1910-es évektől pedig 50 embert foglalkoztatott. Mint elnevezéséből is következik, mérőeszközöket, szerszámokat, csavarmenetfúrókat, dörzsárukat gyártott. Termékeit budapesti irodáján keresztül értékesítette, szállított az egész országba, de kapott megrendeléseket Ausztriából és a balkáni államokból is. 50 1912-ben megkezdődtek a tárgyalásak az angliai Kodak-céggel, a világhírű gyár egy részlegének Vácra telepítéséről. A tervek szerint a váci egység elégítette volna ki Közép-Európa és a balkáni államok várhatóan növekvő fotópapír-szükségletét. A gyár építésének megkezdését azonban a világháború kitörése elodázta. Mind az ipartörténet, mind a kultúrtörténet szempontjából jelentős a váci nyomdaipar.