Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

67 A táblázat — a horizontálisan feltüntetett rovatok sorrendjében — a következő források alapján készült: 1850/51: PmL Pvác tan. ir. 1852. 35. sz. közös ülési jkv. 68 Budakeszin 2400 lakos 350 ház, Budaörsön 2500 lakos és 350 ház volt ebben az időben. Marót, 1974. 173. 69 Berzeviczy, II. 380 70 Keleti, 1871. 418 71 Karcsú, VII. 158 72 PmL Pvác telekkönyvi felvallás 850. szám Hirsfeld Lipót a Fő u. 1233. sz. házat 1850. augusztusban 1250 forint zálog fejében bírta. Budai Dávidnak 1854-ben kettő (az 1070 és 1129 sz), Lövi Mózesnek egy háza volt. PmL Pvác Bemondási tábla 1105. és 1142, 749. sz. 73 Schematismus, 1854:510, 1855:537, 1860:557, 1861:472. Vö.: Galgóczy, III. 115 74 A váci zsidóság születési, házassági és halálozási adatai az izraelita felekezeti anyakönyvek alapján: 1849 1850 1851 1852 1854 1855 1856 1857 születés 11 29 33 39 31 45 38 66 ^ házasság 5 + 7 10 3 2 6 + halálozás 29 52 11 18 7 27 22 37 természetes szaporulat —18 —23 +22 +21 +24 +18 +16 +29 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 születés 48 45 60 58 69 61 + 57 64 + házasság + 9 20 18 11 9 + 13 19 + halálozás + 22 27 24 33 + + 55 38 29 természetes szaporulat + +23 +33 +34 +36 + + +2 +26 + + adathiány 75 PmL Kvác tanul. jkv. 1850. 124. sz. 76 Uo. 1853. 130. sz. 1854-ben Veiner Sámuel és neje Goldstein Terézia az uradalomtól bérelt zsidó konyhatartási és kóser bormérési jogon felül kávémérési jogot is kap. 77 PmL Pvác gazd. tanul. jkv. 1352. 49. sz. 78 PmL Leltár, 1859. Kvác 1852. márc. 28-i haszonbérleti szerződése. Három évvel később tett jegyzőkönyvi elszámolásban Neumann Adolf (!) szerepel 1852—1854 években haszonbérlőként. PmL Kvác tanul. jkv. 1855. 91. sz. és 1853. 130. sz. A váci hitközség első rabbija — 1863. évi kivándorlásáig — szintén Neumann Adolf volt, amennyiben két külön személyről volt szó, feltehető, hogy Neumann Izsák — (Adolf) megkülönböztetésül használta az Izsák nevet. ^9 PmL Pvác telekkönyvi felvallása 1850/1851. 912—944, 1085—1141. sz. 80 PmL Pvác tjkv. 1854. 38 és 178. sz. 81 V. e. L. Litt. Circulares, 1850. május 7. 82 V. e. L. Exercitia, 1347/1852 83 R és N. 1854, II. évf. 39. sz. 84 V. e. L. Litt Circulares. 1634/1854 85 V. e. L. Protocollum, 1456/1852, 1661/1852 86 Vanyó, 1933 — A XIX. sz. közepétől kezdve az egyházmegyében egyházmegyei zsinatot már nem hívtak össze. A püspökök a Szentszékkel, a papság kerületi gyűléseivel, a bérmáláshoz kapcsolt vizitációkkal, egyházmegyei szabályokkal és pásztorlevelekkel kormányoztak. 87 Schematismus, 1852 — A váci egyházmegye a XIX. században 3 főesperességre volt felosztva. A székesegyházi főesperességhez 5, a pesti és csongrádi főesperességhez 4—4 esperesi kerület tartozott. 1852-ben létrehozták a romhányi, 1853-ban a fóti és zsámboki, 1858-ban a ceglédi esperesi kerületet. Peitler József püspök 1884-ben további szervezeti változásokat tett. 1910-ben Csáky Károly megtartva a három főesperességet, több új esperesi kerületet szervezett. A két ősi váci plébánia kiváltsága 1970-ben szűnt meg, amikor is a deákvári plébániával együtt a váci esperesi kerülethez csatlakoztak. Jelenleg az egyházmegye öt főesperességre van felosztva. 88 Karcsú, VII. 1886, 45 89 Chobot, I. 1915. 120 330