Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

90 Bánk dr. 1970, 50 91 Balanyi—Lantos, 1943, 231 — A kecskeméti, privigyei és trencsényi házakban végleg megszűnt az újoncnevelés, a nyitraiban és pozsonj'szentgyörgyiben pedig a teológusképzés szünetelt. 92 Balanyi—Lantos, 1943, 190 93 I. m. 1943, 190 94 Borovszky dr. II. 1910, 518 — Mint újonc töltötte próbaévét a váci rendházban 1900-ban Juhász Gyula költő. 95 Balanyi—Lantos, 1943, 232 96 I. m. 1943, 231 97 Halmi, 1896, 111 98 Az udvari kancellária 1862. november 29-én hozott döntése alapján azok a tanárok, akik jó eredménnyel érettségiztek, minden egyéb vizsga nélkül taníthattak a gimnázium alsó osztályaiban. Trefort miniszter 1875. október 28-án kiadott új „tanárvizsgálati" szabályzata az egyetemi tanulmányok magánúton való pótlását engedélyezte, amelyet egy irodalmi dolgozat beadásával kellett igazolni. Az 1881. évi 11 166. sz. miniszteri rendelet az egyetempótló dolgozatot szakdolgozatnak fogadta el. A szakdolgozatot beadó szerzetes tanárok egyetemi tanulmányok nélkül jelentkezhettek alap-, illetve szakvizsgára. 1883. évi 30. te. az 1880-tól nyilvános iskolában tanító tanárokat kötelezte, hogy két éven belül a vizsgát tegyék le. A többi szerzetes tanárt minden vizsgakötelezettség alól mentesítette és „cselédkönyves" tanárnak nyilvánította. Az 1888. június 20-án megjelent miniszteri rendelet a szerzetesrendek újoncnevelő évét és teológiai tanfolyamát tanári vizsgára bocsátás szempontjából két egyetemi évvel azonos értékűnek fogadta el. 99 Balanyi—Lantos, 1943, 233—240 100 ELH. KGy. jkv. 1847—1866 — A gyülekezet anyakönyvét és az egyháztanács (presbitérium) jegyzőkönyvét 1847-től kezdve vezették. 101 Karcsú, VII. 1866. 125 102 ELH. KGy. jkv. 1847—1866 — A lipcsei német protestáns gyülekezet 306 tallért, vagyis 500 Ft-ot küldött 1853-ban. 103 Karcsú, VII. 1866, 126 104 ELH. Emlékkönyv 105 ELH. KGy. jkv. 1866—1902 106 ELH. KGy. jkv. 1866—1902 — A templomhoz csatlakozó lelkészlakást Sándy Gyula műegyetemi tanár, az iskolaépületet Markó József váci építészmester tervezte 1928-ban. Az iskolaépületben 19 üzlethelyiség, egy osztályterem, szertár és tanítói lakás kialakítását tervezték. Ezzel egyidőben terv készült a Duna-parton levő ház bérlakásokká való átalakítására is. Az építéshez és az átalakításhoz szükséges tőkét — 35 100 USA dollárt 200 070 pengőben — 8—15%-os emelkedő kamatra a Protestáns Központi Hitelszövetkezettől vették fel, 35 évi törlesztésre. A paplak és az iskola építését 1928-ban kezdték meg és 1929-ben fejezték be. 107 PL. P.Vác, jkv. V. 441—a/1851 108 PL. P.Vác, jkv. 1852—8 109 PL. P.Vác, jkv. 1852—628 110 PL. P.Vác, jkv. 1852—794 111 Karcsú, VII. 1866, 152 • 112 I. m. VII. 1866, 153 — A zsidóbíró kötelessége volt az izraelita főiskola alaptőkéjére kivetett iskolai adó beszedése és befizetése a városban és a váci járásban élő családoktól. Gondozta a zsinagógát és az iskolát, összeszedte a rabbi, a tanító és a templomszolga részére megállapított bért. A bírónak csak a közösséget érintő magánügyekben volt intézkedési joga, várost érintő kérdésekben szavazati joggal nem rendelkezett. 113 Karcsú, VII. 1866, 148—159 114 VN. 1866, 44 — Ezúttal is köszönetet mondok dr. Biró Bertalannak, Sasvári Józsefnek, Dojcsán Ernőnek és dr. Varga Lajosnak a levéltári kutatómunkámban kifejtett szíves segítségükért, ill. szaktanácsaikért. (A szerző.) 115 Halmi, 1896, 76—77 116 Czéhmester, 1964, 8 117 Halmi, 1896, 119 118 I. m. 1896, 119 119 PN. 1861, 165. sz. 120 I. m. 1861, 165. sz.