Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

ter hatásköri túllépései miatt. A vizsgálat során a polgármester terjedelmes jelentésben ad számot tevékenységéről s a városigazgatás helyzetéről.

191 A polgármesteri hivatal Püspökvácon minden tanácsi befolyás nélkül intézkedik a körül nem határolt „elnöki tárgyak "-ban. A körül nem határolt jogkörrel visszaélő polgármester a tanács és a választott polgárság megkerülésével nagyobb kiutalásokat tett a közpénztár terhére. Ez ellen a városi ellenállás egyik szervezője — a volt főbíró: Makay Imre — jegyzőkönyvbe is veteti tiltakozását.

192 A két város egyesítése után a volt püspökváci polgármester kerül egy rövid időre a városigazgatás élére, majd 1860-tól a rendezett tanácsú városban visszaállítják a főbírói állást. A városi önkormányzat legfelsőbb testületi szerve az évnegyedes közgyűléseken ülésező külső tanács vagy választott polgárság volt. Az önkényuralom rendszere az önkormányzati szervek működésének korlátozása során elsősorban a tanács jogkörét szűkítette. Ezáltal a választott (azaz kinevezett) polgárság, mint testület szerepe a tanácshoz képest megnövekedett. A testületi jogok megnyirbálása ellenére a testületi igazgatás teendői megszaporodtak. Az egyre több feladattal terhelt választott polgárok tevékenységükért ekkor fizetést nem kapnak, s csak háromévi hivatalviselésük után tagadhatták meg e kötelezettségüket. Megsokasodott tennivalóik honorálásaként 1853 után mentesültek a városi közmunka, éjjeli őrködés és a személy utáni városi adótól. Hatáskörük még a tevékenységükért felelős polgármester számára sem volt teljes bizonysággal elhatárolható a tanácsétól.

193 Közigazgatási ügyekben a döntés a belső tanácsé volt, ebbe tevőlegesen nem avatkozhattak, de befolyásuk minden bizonnyal itt is érvényesült. A községi választmány élén a szószóló állt (Püspökvácon ezt az állást 1855-ben megszüntették). Mint a választott polgárok legtekintélyesebbje összekötő szerepet vitt a külső és belső tanács között, funkciója a városgazdálkodás ellenőrzése volt. Káptalanvácon egy molnármester, Püspökvácon jó ideig befolyásos kereskedő töltötte be ezt a gazdasági hozzáértést is igénylő funkciót.

194 Káptalanvácon a hagyományoknak megfelelően az alsó- és felsővárosból meghatározott számú tagja volt a 18 tagú külső tanácsnak, az egyes megüresedett helyek betöltésekor is ezt a szempontot veszik figyelembe. Közakarattal jelölik és titkos szavazással választják ki a megyefőnökhöz megerősítésre kerülő új választott polgárok személyét.

195 A községi választmányi üléseket legalább Vi évenként kellett tartani, de a tanács hatásköre leszűkülése és a rendeleti igazgatás miatt ez utóbbiak sürgetéseitől függően kellett az üléseket összehívni. Emiatt a régi szokástól eltérően nem tudták betartani a szombati ülésnapokat, sem pedig azt az előírást, hogy az ülések előtt három nappal az ajtónálló minden tanácsost és választópolgárt szóban a lakásán értesítsen. Az ülésekről való távolmaradás gyakorta tudatos, politikai tett volt, hiszen határozatképtelenség esetén a rendeletek végrehajtását késleltették.

196 Az egyes üléseken tárgyalt napirendek száma rendkívül változó volt — a gazdasági ügyek fajtáinak függvényében. A választott polgárság és a tanács jelenlétében tartott gazdasági tanácsüléseken minden egyes számla utalványozása s a kifizetés jóváhagyása külön-külön napirendet jelentett, ugyanakkor az ülések egyharmadán csak egy-egy ügyet tárgyaltak.

197 Püspökvácon az ülések közel fele a régi szokásnak megfelelően szombati napon volt, a legtöbb ülést február—március és április hónapokban tartották. 1853-ban a polgármester túlbuzgósága és az ellene tett feljelentést követő főszolgabírói rendszabá-