Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

vannak, amelyeket az abszolutizmus központi (birodalmi) igazgatási egységébe kívántak beilleszteni. A felsoroltak kevésbé hatottak Vác igazgatási szervezetére. Inkább csak módosítási kísérletként jelentkeztek, mivel — a részben doktriner — osztrák elképzelések többnyire nem vették figyelembe a korábbi magyar városi jogot és községi joggyakorlatot.

185 A Vácon is érvényesülő hatások közül a polgármesteri tisztség „előlépése", a jegyzői hivatal háttérbe szorítása, a községi háztartás, illetve a pénzügy rendszeres (háromhavonkénti) tanácsban történő ügyvitele, valamint a „választott község" jogkörének hullámzásai kísérhetők figyelemmel. Az 1861. évi országbírói értekezlet ideiglenes törvénykezési szabályai (I. r. 24. és 25. §) visszaállítják a helyi bíráskodást, ami részben már előremutat a dualizmus kori közigazgatás felé is. (A szerk.) 7. 1. VÁLTOZÁSOK A TANÁCS ÉS A FŐBB TISZTSÉGVISELŐK FUNKCIÓJÁBAN A szabadságharc bukása után a helységek addigi vezetői általában a helyükön maradtak.Nem így történt ez Püspökvácon, ahol már 1849. szeptember 7-én főszolgabírói rendeletre a forradalom alatti magatartásukért azonnali hatállyal elmozdítják Makay Imre városbírót és Drágfy Sándor tanácsost.

186 A bíróváltozás Káptalanvácot is érinti, ugyanis az osztrákokhoz való hűsége jutalmaként Serédy (Bierbauer) Károly bírót ideiglenesen a szomszéd város üressé vált főbírói székébe helyettesítik s az ő helyét Ballá Pál tanácsos veszi át.

187 A mezővárosokban általában a bíró volt a helyi önkormányzat feje, a tanács igazságszolgáltatási funkciója gyakorlásáig a tanácstörvényszék vezetője.

188 Káptalanvácon polgármester nem lévén, az önkényuralom hatóságainak akaratából történt bíróváltozások érzékenyebben érintették a városi önkormányzat maradványait, mint a szomszéd városban. Az itt külső tanács néven szereplő (lényegében a püspökvácival azonos szerepű) testület két kudarcot vallott kísérlet után sem tudta elérni az általuk kívánt személy bíróvá történő kinevezését.

189 Püspökvácon a város közigazgatási vezetője — a város bíráskodási jogköre megszűntével — a polgármester lett. Korábban exbírói szerepe volt a tanácsban. A bíró vezette a tanács és a községi választott polgárság gazdasági üléseit, s a tanácsosok közreműködésével elnökölt a városi törvényszéken.

190 1850. június 13-án Koller Ferenc királyi tanácsos, miniszteri biztos jelenlétében került sor az új püspökváci ideiglenes tisztikar kinevezésére. Az önkényuralom rendeleteinek maradéktalan végrehajtójaként ekkor lép hivatalba főjegyzőként Réty Ignác. A miniszteri biztos polgármestert is kinevez a város élére, de egy hét múltán ezt az állást megszüntetik, majd egy év múltán a visszaállított polgármesteri állás betöltése során a város három jelöltje közül a nemrég főjegyzővé kinevezett Réty Ignác kerül a városi hatóság élére. A felülről történt kinevezés következményeként megnyilvánuló ellenállás hátráltatja az önkényuralom elnyomó intézkedéseinek végrehajtójául kirendelt polgármester tevékenységét. Amikor az irányítása alá rendelt — hajdan választott — szervek ellenállását tapasztalva bizonytalan hatáskörének szabályozását kéri, válaszul csupán kineveztetése célját kapja: a két város egyesítéséig minden szervezeti felépítés ideiglenes, a végleges döntésig mindenben a főszolgabíró határoz, a polgármester feladatául csak a végrehajtás marad. Püspökvác tanácsa és választott polgársága 1853-ban a főszolgabíróhoz folyamodik a polgármes316